Zene

2013. augusztus 10., szombat

15.rész/Főpróba és újabb incidens

Halihóó :))) Sajnálom,hogy nem hoztam részt,de nyaraltam és ilyenkor semmi wifi.  Köszönöm a komit és ehhez a részhez is várom a véleményeteket főleg mert...Na nem mondom el,olvassátok! Puszi: Mira
Lucy szemszöge:

Zayn állt a liftajtó előtt. Csak biccentett egyet,és belépett a liftbe.
- Minden oké, Luc? - fürkészett,Niall pedig még mindig szorosan ölelt magához.
- Nem - mosolyogtam rá,és ebből levette,hogy igazat mondok,csak nem akarok gyászos hangulatot.
Zayn jobbnak látott békén hagyni,így csendben lifteztünk felfelé. Lassan abbahagytam a sírást és elengedtem Niall-t és nyomtam egy puszit az arcára. Mikor Zayn kiszállt a liftből és elég messze volt tőlünk, az ír fiú fülébe súgtam.
- Köszi,hogy mellettem állsz,de máskor hagyjuk a magánakciókat.
Csendben bólintott egyet,majd pimaszul elvigyorodott.
- Most mi van? - nevettem fel,majd megdörzsöltem az arcomat. Niall csak megrázta a fejét vigyorogva és visszamentünk a terembe. A kis mosolyt látván az arcomon,a lányok tapsolni kezdtek. Felnevettem és beálltam Esmie és Sam közé.
- Akkor beéneklés! - intett Simon.
Miután beénekeltünk (ami kb.15 perc volt) gyakorolni kezdtünk. A rosszullétem már csak 2x tört elő,a többiek pedig már el akartak hurcolni dokihoz.
- Nem,nem kell! Csak a stressz miatt van! Ha kicsit jobban kiheverem a halálát,és nyugisabb lesz a X faktor,akkor nem lesznek ilyen kis akcióim – állítottam,már századszorra.
- Lucy,lehet,hogy nagyon bunkó leszek,de ki halt meg? - fürkészett Louis. Persze nem hibáztattam. Engem is érdekelt volna,hogy kit is gyászolnunk,de nem voltam elég erős a kérdéshez. De még Ő tanította,hogy nem futhatunk el minden elől. A szemembe könnyek gyűltek,de letöröltem őket.
- Louis,a nagymamám hunyt el – mondtam ki,amit eddig nem,és ezzel együtt rám tört a sírógörcs. A többiek nyugtattak,de nem jártak sikerrel. Végül mentorkánk leültetett egy székre,a többieket pedig visszaállította,és gyakorolni kezdtek. Mivel Simon már rengetegszer látta a show-t,így ő mellettem ült és beszélgettünk. Mindent (jó nem mindent,de nagyon sokat) elmondtam neki,és miután indultunk színpadi próbára,már sokkal könnyebb volt a lelkem.
- Köszi,Si – öleltem át,majd összeszedtem a dolgaimat és a lányokhoz indultam meg. Miközben mi beszélgettünk,a fiúk kissé lemaradva tárgyaltak valamiről. Nem hallottuk,inkább a csajosabb dolgokra váltottuk a témát. Hogy holnap végül milyen hajunk lesz,milyen cipőnk,és milyen sminkünk. Bár mi egyedül csak a ruhát vesszük fel,hiszen minden másért egy profi,arra szakosodott ember áll rendelkezésünkre,mégis úgy beszéltünk,mintha a gimis keringőnk lenne más nap.
- Aztán rá fogom venni Niall-t,hogy rakjon az öltönyére egy masnit és összeöltöztünk. - magyarázta boldogan terveit,Kyle.
- És szerinted belemegy? - vontam fel a szemöldököm.
- Nem valószínű...De valamit megszerzek és megfenyegetem – dörzsölte gonoszul a tenyereit.
- Nincs, 19 éves és már tudja,mivel kell fiút befolyásolni – nevetett Esmie,majd a többiek csatlakoztak hozzá,de én csak mosolyogtam. Ez is több,mint amit tehettem volna.
- Én meg fogom kérni Liam-ot,hogy tűzzön egy virágot a saját öltönyére. Akkor mi is passzolni fogunk – mosolygott Mil.
- Abba még csak belemegy! - bólintott Sam.
- Harry-nek rózsa lesz odatűzve,mert a ruhámon vannak kis rózsák. - jöttem enyhe lázba én is.
- Az keresztapás – vonta fel a szemöldökét Kyle.
- Nem is ez a legnagyobb baj...Hanem,hogy Niall leeheti. - mondtam,a lányokból meg kitört a nevetés.
- Luc,azért már poénkodsz! - fogta a fejét Ess,és szinte könnyezett a röhögéstől. Vállat vontam,és tovább sétáltunk,egymásnak magyarázva.
- Louis megúszta. Maximum valami fodros izét raknék rá,de ha igazán passzolnánk akkor a hajába menne egy fodros masni. - Döntötte oldalra a fejét,amolyan 'gondolkozó' stílusban Esmie.
- Én meg mit adnék Zayn-nek? Fekete virágocskák? Hmm...menne a hajához – képzelte el Sam a táncpárját – De az milyen tré már...Mármint nem az,csak nem az én stílusom.
- Tehát Zayn lesz az egyetlen normális fiú a bandában – összegezte Kyle.
- Bizony! Niall masnis lesz,Liam sima virágos,Harry rózsás, Louis hajában fodros masni lesz,és Zayn meg megúszta – vigyorgott Mil.
Miután Si,már ott várt minket,kicsit bosszúsan nézett rajtunk végig.
- Késtetek! - pillantott az órájára.
- Nem mindenki megy luxus kocsival! - válaszolta Sam.
- Hol vannak a fiúk? - nézett mögénk,mire mi is követtük a példáját. Az 1D tagjai sehol sem voltak.
- Még itt voltak,nem rég! - csodálkoztam. Pár perc múlva feltűnt egy vörös fejű Harry,majd Louis,Liam,Zayn és Niall. Mögöttük pedig rengeteg Directioner,akik autogramra,közös fotóra vágytak.
- Futááááás,be! - üvöltötte Harry,mire mi rohantunk be Simonnal együtt,aki épp telefonált és valami erősítésről beszélt...
- Igen,még négy gorillát a bejárathoz – magyarázta,mi pedig elkerekedett szemekkel néztünk rá.
- Gorilla? - kérdezte tőle Mil,mikor mentorkánk letette a telóját.
- Testőrök – vont vállat Simon,és bement a színpadhoz. Mi még megvártuk a fiúkat,de pár perc múlva a 4 "gorilla" futott el mellettünk.
- 1,2,1,2,1,2 – diktálta a tempót az egyik,és tisztára olyan volt,mintha valami akció filmben lennénk. Mi vagyunk a lányok,az ajtón épp beestek a vörös fejű "megmentőink" a négy "gorilla" pedig úgy viselkedett mintha James Bond lenne. A csajokkal összenéztünk,majd inkább bementünk az öltözőbe,hogy átvegyük a rendes,fellépő ruhánkat.
Esmie

Kyle

Lucy

Mil

Sam

A fiúk csak bámultak,az új szerelésünkre,Simon elismerően bólintott,Lau és Hope pedig a stylist-ot nyaggatták,mert nekik is kellett olyan ruha,mint amilyen nekünk volt.
- Érdekes lesz,az a puszi jelenet – vigyorgott Hazza,mire merő egyszerűséggel belerúgtam a lábába. - Erős a törpe.
- Törpilla – javítottam ki,és erősen ráléptem a lábára. Mázlija volt,hogy nem magassarkú a cipőm,de így is kiáltásra bírtam. A lányok kuncogtak,mire Harold felkapott.
- Megkeserülöd ezt,te mini manó – vett a vállára,mire én rúgkapálni kezdtem.
- Harry,szerintem rakd le. - ajánlotta Esmie.
- Dehogy rakom! Végre megvan!
- Kifogja dobni a taccsot,már szinte zöld a feje. És akkor színes lesz hátul a pólód – magyarázta Sam,mire a fiú gyorsan lerakott.
- Kössz – ráztam a fejem,mire ő kedvesen megölelt. - Na,azért.
- Csoportos ölelééés! - kiáltotta Louis és ránk ugrott!!! A többiek sem hagyhatták ki,így az énekpárommal a 'kicsi a rakás játék' végére,palacsinta alakúra nyomódtunk a súlyoktól.
- Aúúú – nyögtem,mikor Lau és később Hope is becsatlakozott. - Szálljatok le!
- Nem hallom! - tett úgy Liam,mintha tényleg nem hallaná.
- Azt mondtam,hogy szálljatok le rólam,mert nagyon fáj a hasam és hányingerem van! - üvöltöttem,mire egy perc múlva már senki nem volt rajtam és Hazzán. - Ess.
- Futás – fogta meg a karom és rohanni kezdtünk a vécé felé. Újból szerencsém volt,mert pont a fülkében jött ki a kaja.
- Ez így nagyon nem jó – fogtam a hasam,és öklendeztem még párat.
- Biztos ne menjünk dokihoz? - kérdezte aggódóan,mire én megöleltem.
- Majd vasárnap! Nem akarom,hogy kiírjon szombatra! A csapat az csapat,nem foglak titeket cserbenhagyni!
- Na gyere,menjünk színpadi próbára! - fogott meg újra a karomnál,és együtt visszamentünk a többiekhez. Közben mentorkánk éppen nagyban magyarázott.
- Tehát,nem sokára pár kiszállító meghozza a ruháitokat és főpróba a keringőnél. Ti vagytok a következőek,miután Tom lemegy. Adjatok bele mindent,ti lányok miután vége a közös produkciónak,itt maradtok és éneklitek a másik dalt. - mi csak bólintottunk,és mikor Tom végzett felléptünk a színpadra. Közben mindenkinek adtak 1-1 mikrofont,így kezdtük el a dalt. Hope,Lau és Simon is ott állt a színpad előtt és figyeltek minket. Lassan elértünk Harry szólójáig,és odaálltam mellé,majd megkapta a puszit. Akkor mindenki füttyögni kezdett,mi pedig folytattuk az éneklést. Miután végeztünk mindkét produkcióval,elmentem sétálni,de hirtelen valaki berántott a vécébe.
- Mi a? - háborodtam fel,de akkor megfordított az illető,így szembe kerültem vele.
- Ssss – pisszegett.
- Niall? - vontam fel a szemöldökömet. - Ez mire volt jó?
- Majd megtudod! Lehet el kéne menned dokihoz – aggódott,láttam rajta.
- Majd elmegyek.
- Rendben – mondta – Kezded kiheverni?
- Egy napja sincsen. De megpróbálom. Szerencsére sokan segítenek,így könnyebben megy,de elfelejteni nem fogom. - Niall csak egyet bólintott majd közelebb hajolt. Újra felállt a reggeli magánakció. - Niall.
- Hm.. - nevetett fel egy picit,majd még közelebb hajolt. Ledermedtem,mire ő bezárta az ajtót,és behúzott az egyik fülkébe,majd azt is bejárásra nem alkalmassá tette (tehát bezárta :D). Ekkor elöntött a 'Megakarom kapni' érzés,és hagytam magam. Nem gondoltam se Dave-re,sem arra,hogy mit is teszek úgy igazán,csak cselekedtem. Pár másodperc múlva...

2 megjegyzés: