Halihóó :))) Sajnálom,hogy nem hoztam részt,de nyaraltam és ilyenkor semmi wifi. Köszönöm a komit és ehhez a részhez is várom a véleményeteket főleg mert...Na nem mondom el,olvassátok! Puszi: Mira
Lucy szemszöge:
Zayn állt a liftajtó előtt. Csak biccentett egyet,és belépett a liftbe.
- Minden oké, Luc? - fürkészett,Niall pedig még mindig szorosan ölelt magához.
- Nem - mosolyogtam rá,és ebből levette,hogy igazat mondok,csak nem akarok gyászos hangulatot.
Zayn jobbnak látott békén hagyni,így csendben lifteztünk felfelé. Lassan abbahagytam a sírást és elengedtem Niall-t és nyomtam egy puszit az arcára. Mikor Zayn kiszállt a liftből és elég messze volt tőlünk, az ír fiú fülébe súgtam.
- Köszi,hogy mellettem állsz,de máskor hagyjuk a magánakciókat.
Csendben bólintott egyet,majd pimaszul elvigyorodott.
- Most mi van? - nevettem fel,majd megdörzsöltem az arcomat. Niall csak megrázta a fejét vigyorogva és visszamentünk a terembe. A kis mosolyt látván az arcomon,a lányok tapsolni kezdtek. Felnevettem és beálltam Esmie és Sam közé.
- Akkor beéneklés! - intett Simon.
Miután beénekeltünk (ami kb.15 perc volt) gyakorolni kezdtünk. A rosszullétem már csak 2x tört elő,a többiek pedig már el akartak hurcolni dokihoz.
Lucy szemszöge:
Zayn állt a liftajtó előtt. Csak biccentett egyet,és belépett a liftbe.
- Minden oké, Luc? - fürkészett,Niall pedig még mindig szorosan ölelt magához.
- Nem - mosolyogtam rá,és ebből levette,hogy igazat mondok,csak nem akarok gyászos hangulatot.
Zayn jobbnak látott békén hagyni,így csendben lifteztünk felfelé. Lassan abbahagytam a sírást és elengedtem Niall-t és nyomtam egy puszit az arcára. Mikor Zayn kiszállt a liftből és elég messze volt tőlünk, az ír fiú fülébe súgtam.
- Köszi,hogy mellettem állsz,de máskor hagyjuk a magánakciókat.
Csendben bólintott egyet,majd pimaszul elvigyorodott.
- Most mi van? - nevettem fel,majd megdörzsöltem az arcomat. Niall csak megrázta a fejét vigyorogva és visszamentünk a terembe. A kis mosolyt látván az arcomon,a lányok tapsolni kezdtek. Felnevettem és beálltam Esmie és Sam közé.
- Akkor beéneklés! - intett Simon.
Miután beénekeltünk (ami kb.15 perc volt) gyakorolni kezdtünk. A rosszullétem már csak 2x tört elő,a többiek pedig már el akartak hurcolni dokihoz.
- Nem,nem kell! Csak a stressz miatt
van! Ha kicsit jobban kiheverem a halálát,és nyugisabb lesz a X
faktor,akkor nem lesznek ilyen kis akcióim – állítottam,már
századszorra.
- Lucy,lehet,hogy nagyon bunkó
leszek,de ki halt meg? - fürkészett Louis. Persze nem hibáztattam.
Engem is érdekelt volna,hogy kit is gyászolnunk,de nem voltam elég
erős a kérdéshez. De még Ő tanította,hogy nem futhatunk el
minden elől. A szemembe könnyek gyűltek,de letöröltem őket.
- Louis,a nagymamám hunyt el –
mondtam ki,amit eddig nem,és ezzel együtt rám tört a sírógörcs.
A többiek nyugtattak,de nem jártak sikerrel. Végül mentorkánk
leültetett egy székre,a többieket pedig visszaállította,és
gyakorolni kezdtek. Mivel Simon már rengetegszer látta a
show-t,így ő mellettem ült és beszélgettünk. Mindent (jó nem
mindent,de nagyon sokat) elmondtam neki,és miután indultunk
színpadi próbára,már sokkal könnyebb volt a lelkem.
- Köszi,Si – öleltem át,majd
összeszedtem a dolgaimat és a lányokhoz indultam meg. Miközben
mi beszélgettünk,a fiúk kissé lemaradva tárgyaltak valamiről.
Nem hallottuk,inkább a csajosabb dolgokra váltottuk a témát.
Hogy holnap végül milyen hajunk lesz,milyen cipőnk,és milyen
sminkünk. Bár mi egyedül csak a ruhát vesszük fel,hiszen minden
másért egy profi,arra szakosodott ember áll
rendelkezésünkre,mégis úgy beszéltünk,mintha a gimis keringőnk
lenne más nap.
- Aztán rá fogom venni
Niall-t,hogy rakjon az öltönyére egy masnit és összeöltöztünk.
- magyarázta boldogan terveit,Kyle.
- És szerinted belemegy? - vontam
fel a szemöldököm.
- Nem valószínű...De valamit
megszerzek és megfenyegetem – dörzsölte gonoszul a tenyereit.
- Nincs, 19 éves és már
tudja,mivel kell fiút befolyásolni – nevetett Esmie,majd a
többiek csatlakoztak hozzá,de én csak mosolyogtam. Ez is
több,mint amit tehettem volna.
- Én meg fogom kérni Liam-ot,hogy
tűzzön egy virágot a saját öltönyére. Akkor mi is passzolni
fogunk – mosolygott Mil.
- Abba még csak belemegy! -
bólintott Sam.
- Harry-nek rózsa lesz
odatűzve,mert a ruhámon vannak kis rózsák. - jöttem enyhe lázba én
is.
- Az keresztapás – vonta fel a
szemöldökét Kyle.
- Nem is ez a legnagyobb
baj...Hanem,hogy Niall leeheti. - mondtam,a lányokból meg kitört
a nevetés.
- Luc,azért már poénkodsz! -
fogta a fejét Ess,és szinte könnyezett a röhögéstől. Vállat
vontam,és tovább sétáltunk,egymásnak magyarázva.
- Louis megúszta. Maximum valami
fodros izét raknék rá,de ha igazán passzolnánk akkor a hajába
menne egy fodros masni. - Döntötte oldalra a fejét,amolyan
'gondolkozó' stílusban Esmie.
- Én meg mit adnék Zayn-nek?
Fekete virágocskák? Hmm...menne a hajához – képzelte el Sam a
táncpárját – De az milyen tré már...Mármint nem az,csak nem
az én stílusom.
- Tehát Zayn lesz az egyetlen
normális fiú a bandában – összegezte Kyle.
- Bizony! Niall masnis lesz,Liam
sima virágos,Harry rózsás, Louis hajában fodros masni lesz,és
Zayn meg megúszta – vigyorgott Mil.
Miután Si,már ott várt minket,kicsit
bosszúsan nézett rajtunk végig.
- Késtetek! - pillantott az
órájára.
- Nem mindenki megy luxus kocsival!
- válaszolta Sam.
- Hol vannak a fiúk? - nézett
mögénk,mire mi is követtük a példáját. Az 1D tagjai sehol sem
voltak.
- Még itt voltak,nem rég! -
csodálkoztam. Pár perc múlva feltűnt egy vörös fejű
Harry,majd Louis,Liam,Zayn és Niall. Mögöttük pedig rengeteg
Directioner,akik autogramra,közös fotóra vágytak.
- Futááááás,be! - üvöltötte
Harry,mire mi rohantunk be Simonnal együtt,aki épp telefonált és
valami erősítésről beszélt...
- Igen,még négy gorillát a
bejárathoz – magyarázta,mi pedig elkerekedett szemekkel néztünk
rá.
- Gorilla? - kérdezte tőle
Mil,mikor mentorkánk letette a telóját.
- Testőrök – vont vállat
Simon,és bement a színpadhoz. Mi még megvártuk a fiúkat,de pár
perc múlva a 4 "gorilla" futott el mellettünk.
- 1,2,1,2,1,2 – diktálta a tempót
az egyik,és tisztára olyan volt,mintha valami akció filmben
lennénk. Mi vagyunk a lányok,az ajtón épp beestek a vörös fejű
"megmentőink" a négy "gorilla" pedig úgy
viselkedett mintha James Bond lenne. A csajokkal összenéztünk,majd
inkább bementünk az öltözőbe,hogy átvegyük a rendes,fellépő
ruhánkat.
A fiúk csak bámultak,az új
szerelésünkre,Simon elismerően bólintott,Lau és Hope pedig a
stylist-ot nyaggatták,mert nekik is kellett olyan ruha,mint amilyen
nekünk volt.
- Érdekes lesz,az a puszi jelenet –
vigyorgott Hazza,mire merő egyszerűséggel belerúgtam a lábába.
- Erős a törpe.
- Törpilla – javítottam ki,és
erősen ráléptem a lábára. Mázlija volt,hogy nem magassarkú a
cipőm,de így is kiáltásra bírtam. A lányok kuncogtak,mire
Harold felkapott.
- Megkeserülöd ezt,te mini manó –
vett a vállára,mire én rúgkapálni kezdtem.
- Harry,szerintem rakd le. -
ajánlotta Esmie.
- Dehogy rakom! Végre megvan!
- Kifogja dobni a taccsot,már
szinte zöld a feje. És akkor színes lesz hátul a pólód –
magyarázta Sam,mire a fiú gyorsan lerakott.
- Kössz – ráztam a fejem,mire ő
kedvesen megölelt. - Na,azért.
- Csoportos ölelééés! -
kiáltotta Louis és ránk ugrott!!! A többiek sem hagyhatták
ki,így az énekpárommal a 'kicsi a rakás játék'
végére,palacsinta alakúra nyomódtunk a súlyoktól.
- Aúúú – nyögtem,mikor Lau és
később Hope is becsatlakozott. - Szálljatok le!
- Nem hallom! - tett úgy
Liam,mintha tényleg nem hallaná.
- Azt mondtam,hogy szálljatok le
rólam,mert nagyon fáj a hasam és hányingerem van! -
üvöltöttem,mire egy perc múlva már senki nem volt rajtam és
Hazzán. - Ess.
- Futás – fogta meg a karom és
rohanni kezdtünk a vécé felé. Újból szerencsém volt,mert pont
a fülkében jött ki a kaja.
- Ez így nagyon nem jó – fogtam
a hasam,és öklendeztem még párat.
- Biztos ne menjünk dokihoz? -
kérdezte aggódóan,mire én megöleltem.
- Majd vasárnap! Nem akarom,hogy
kiírjon szombatra! A csapat az csapat,nem foglak titeket
cserbenhagyni!
- Na gyere,menjünk színpadi
próbára! - fogott meg újra a karomnál,és együtt visszamentünk
a többiekhez. Közben mentorkánk éppen nagyban magyarázott.
- Tehát,nem sokára pár kiszállító
meghozza a ruháitokat és főpróba a keringőnél. Ti vagytok a
következőek,miután Tom lemegy. Adjatok bele mindent,ti lányok
miután vége a közös produkciónak,itt maradtok és éneklitek a
másik dalt. - mi csak bólintottunk,és mikor Tom végzett
felléptünk a színpadra. Közben mindenkinek adtak 1-1
mikrofont,így kezdtük el a dalt. Hope,Lau és Simon is ott állt a
színpad előtt és figyeltek minket. Lassan elértünk Harry
szólójáig,és odaálltam mellé,majd megkapta a puszit. Akkor
mindenki füttyögni kezdett,mi pedig folytattuk az éneklést.
Miután végeztünk mindkét produkcióval,elmentem sétálni,de
hirtelen valaki berántott a vécébe.
- Mi a? - háborodtam fel,de akkor
megfordított az illető,így szembe kerültem vele.
- Ssss – pisszegett.
- Niall? - vontam fel a
szemöldökömet. - Ez mire volt jó?
- Majd megtudod! Lehet el kéne
menned dokihoz – aggódott,láttam rajta.
- Majd elmegyek.
- Rendben – mondta – Kezded
kiheverni?
- Egy napja sincsen. De megpróbálom.
Szerencsére sokan segítenek,így könnyebben megy,de elfelejteni
nem fogom. - Niall csak egyet bólintott majd közelebb hajolt. Újra
felállt a reggeli magánakció. - Niall.
- Hm.. - nevetett fel egy picit,majd
még közelebb hajolt. Ledermedtem,mire ő bezárta az ajtót,és
behúzott az egyik fülkébe,majd azt is bejárásra nem alkalmassá
tette (tehát bezárta :D). Ekkor elöntött a 'Megakarom kapni'
érzés,és hagytam magam. Nem gondoltam se Dave-re,sem arra,hogy
mit is teszek úgy igazán,csak cselekedtem. Pár másodperc
múlva...
Imádom a blogod^^ mikor lesz uj rész?:) légyszi válaszoolj:*
VálaszTörlésvagy ma,vagy nem sokára :)
Törlés