13.rész/Nyugtatás és a VÁGÓDESZKA

Igazán boldogság van! Első nap meglett a 2 komi,amiből tudom,hogy legalább 2 ember olvassa és megteszi azt 5 perc alatt,ami nekem nagyon fontos,tehát komiz. Nem tudom mikor jön a következő rész,ahogy láttam azért olvassátok,így amint összejön a 2 komi! Ehhez is írjatok,köszönöm az előzőnél a komizókat <333 Ha nem írtok,kiakadás lesz ;)) :// Mira

Mil:
Amint Dave meglátta a barátnőjét,azonnal odafutott hozzá,átölelte,Lucy pedig a fejét a fiú vállába fúrta az arcát.
- Kicsim - szorította magához Luc-t.
Mi csak szomorúan néztük a keservesen zokogó csapattársunkat,nem tudtunk bármit csinálni. Nem akartunk elmenni,cserben hagyni.

- Mi történt? - nézett fel Dave Esmie-re.
- Csak annyit mondott,hogy meghalt - válaszolt,hangjában szomorúság csengett. Mind tudtuk,hogy ki halt meg.
- Ő?
- Ő...
Utána nem is kérdezett többet,csak elvitte Lucy-t aludni,majd mikor sikeresen elaludt,kijött hozzánk.
- Lányok,ezt nem fogja kiheverni,ezt tudjuk! Fontos volt neki,szóval kérlek titeket,hogy amiben tudunk,segítsünk neki! Ne hozzuk szóba,beszéljünk Simon-al,a fellépőitekkel is! Biztos,hogy téma lesz,ezért is mi legalább könnyítsünk neki,ha a bulvárlapok nem!
- Dave megteszünk mindent,hisz a csapattársunk,a barátnőnk! Nem akarjuk,hogy neki rossz legyen! - néztem rá,mire egyet bólintott.
- Tudom,lányok! Ha nem gond,ma itt alszok! Nektek oké?
- Örülünk! Jó éjt - mosolygott rá Esmie,majd adott nekünk 1-1 puszit és bement a szobájába. Lassan mindenki követte példáját és csend honolt a lakásra.
*Reggel*
Az ébresztőm órájára keltem,majd fáradtan keltem ki az ágyból. Kibotorkáltam a konyhába,de közben belerúgtam az ágy egyik lábába.
- Áááááá - üvöltöttem fel,majd összeszorítottam a szemem a fájdalomtól. Hirtelen Sam rontott be egy VÁGÓDESZKÁVAL (!!!) a kezében. Mikor megláttam elkezdtem nevetni. Rám tört a röhögőgörcs,és Sam "te nem vagy normális" tekintettel nézett engem. Miután lenyugodtam,a lány nyugodt hanggal megkérdezte:
- Minden oké?
- Igen,csak bevertem a lábam az ágylábába. És nagyon fáj.
- Ja,csak az? Akkor semmi - vont vállat barátnőm.
- Sam,várj! - visszafordult szólításomra - Lucy,hogy van?
- Nem tudom...Még nem kelt fel.
- Ja,oké...
Kimentünk a szobámból,és elvégeztük a konyhában szükséges tevékenységeinket. Sam teát,én meg Esmie-vel együtt kakaót ittam. Nem sokára Kyle is megérkezett és csatlakozott a kakaó ivászathoz. Mind halkan beszélgettünk,amikor egyszer csak nyílt az ajtó és Dave lépett ki rajta,mögött pedig Lucy,erősen a fiú kezét fogva.
- Sziasztok! - eresztett egy gyengéd,kedves mosolyt.
- Szia - pattant fel Ess a kanapéról és átölelte barátnőnket.
Dave eltűnt pár percre,majd mikor vége lett az ölelésnek,már ott is állt egy bögre kakaóval és egy csésze teával a kezében.
- Köszi - mosolygott rá kedvesen,és a kezében a bögrével ült le a kanapéra mellénk,mellé meg Dave. Miután végzett a reggelivel,elénk állt.
- Figyeljetek! Nagyon édesek vagytok,hogy nem beszéltek róla. De meg kell birkóznom ezzel,élnem kell a tudattal. Szeretném,ha ugyanúgy élnénk! Mosolyogni fogok,nevetni fogunk,élni fogjuk az életünket! Rendben?
- Jó - bólintottunk egyszerre.
- Köszönöm lányok! Nagyon szeretlek titeket! - nézett végig rajtunk Luc. Kivitte a bögréjét,majd visszament a szobájába,nem sokára Dave is követte. Mi is elmentünk a reggeli teendőinket elvégezni és mikor épp a kabátomat vittem ki az előszobába,láttam,hogy a Lucy-Dave páros búcsúzkodik.

- Szia,kicsim! - adott egy csókot a fiú,a lánynak - Vigyázz magadra!

Luc bólintott egyet,majd becsukta Dave után az ajtót. Visszaindult a szobája felé,de pont láttam,hogy egy könny végig csorog az arcán. Mindannyian tudtuk,hogy nem lépett túl ezen a híren. Fájt neki,és bár normálisnak akart látszani,jó pár hétig nem lesz az. De nem zargatjuk,csak itt állunk mellette,és tudja,hogy bármikor számíthat ránk. Miután mind végeztünk a sminkeléssel,az öltözködéssel,a haj csinálással és a többi lányos dologgal,felhúztuk a cipőnket és elindultunk a mentorkánk házához. Ő már értesült ma reggel a történtekről,ezért kicsit kedvesebb lesz (már amennyire :DDDD) és segítőkész is. Mind vihogtunk (igen,Lucy is bár eléggé erőltetetten :///) és csevegtünk,míg végül odaértünk a ház elé. Lassan elhalkultunk és beljebb léptünk.

Mil-ről egy fotó ;)

1D szülinap és BSE

Na szóval NAGYON BOLDOG SZÜLINAPOT A DRÁGA 1D-NEK <3333 büszke vagyok rájuk,szeretem őket nagyon és gratulálok nekik! Gyűjtöttem pár oldalról véleményt,hogy mit jelentenek a fiúk nekünk,directionereknek!
Nekem a világot <333 ehhez nem tudok mit hozzáfűzni,nekem ez a gondolatom,mert...ezt nem lehet megmagyarázni!

A Harry Styles Magyarország ezt írta ki (érdemes elolvasni!!!):


Ezen a napon 3 éve. Zayn, Louis, Niall, Harry és Liam. Egy csapatba kerültek. One Direction. 2010. Július 23. 8:22. A pillanat amikor nem csak 5 csodálatos fiú de több millió lány élete változott meg. Ők 5-en létrehoztak hatalmas családot. Directionerek. Annyi mindent köszönhetünk a fiúknak. Naponta több óra boldogságot, felejthetetlen pillanatokat, nevetéseket, sírásokat. Amikor egy-egy díjátadón képesek voltunk órákig várni arra, hogy megemlítsék a fiúkat hogy nyertek és abban a pillanatban több százan sikítottak fel a tv/gép/telefon előtt. Vagy amikor csak azért néztünk végig egy műsort, hogy megvárjuk amíg a srácok fellépnek 3-4 perc erejéig. Amikor (most magyarokról beszélek) néztük a 2012-es X Factort. És a srácok üzentek. Csak nekünk. Magyaroknak. Én sírtam, nevettem, ordítottam..mert igen. Nekem az hatalamsat jelentett. Amikor felléptek az Olimpián...iszonyatosan büszke voltam rájuk. 3 év alatt több mint 70 díj. 2 album. 2 turné. És millió dolog amiért ezt az 5 különleges srácot elmondhatatlanul tisztelem és nagyrabecsülöm. Mert amikor meghallom hogy "One Direction" a szívem kihagy egy ütemet majd őrült tempóban kezd el zakatolni. És igen, nem szégyellem, hogy amikor elmegyünk egy kirakat mellett és meglátok valami 1D-s dolgot fangörling rohamot kapok. Vagy amikor meghallom a zenéjüket és elkezdek táncolni a bolt közepén vagy legyen az bárhol...teli torokból üvöltöm minden dalnak a szövegét, az emberek meg totál hülyének néznek. Elképzelni sem tudják, mekkora fájdalmat okoznak nekünk azzal, amikor a fejünkhöz vágják "A One Direction-nek egyszer úgyis vége lesz" vagy hogy "Hülye buzik" és egyéb dolgok. Ilyenkor egy Directionernek a szíve szakad meg.
Nekünk van egy álmunk. EGYÜTT TOMBOLNI EGY ONE DIRECTION KONCERTEN MAGYARORSZÁGON. A fiúknak ezelőtt 3 évvel valóra vált az álmuk. Ez az oka annak, hogy soha nem adjuk fel.
A lépcső aljáról a világ tetejére. Mert soha nem fogjuk elfelejteni, a videónaplókat. Amikor Louis egyszer csak felkiáltott: "- No! - Jimmy protested" vagy azt a nevezetes szállóigét: SUPERMAN IS HERE!
Amikor számoltuk a perceket egy-egy zene premieréig, vagy egy újabb klip megjelenéséig. Együtt örültünk, amikor levették Niall fogszabályzóját, vagy amikor megszületett nemrég az unokaöccse, Theo. Együtt sírtunk, amikor Payzernek vége lett, és együtt örültünk amikor újra összejöttek. Együtt aggódtunk Harry miatt, amikor Taylor ádozatává vált. Együtt olvadozunk vagy épp könnyezünk amikor megláttunk egy újabb képet Elounorról vagy Zerrieről.
Együtt szurkoltunk a képernyőkön keresztül Louis csapatának a meccseken.
Mert amikor ők boldogok mi is azok vagyunk. Együtt nevetünk és együtt sírünk velük. Ha kell szembeszállunk másik nagyobb családokkal (The Wanted) mert ha a fiúkat bántják olyan mintha minket is bántanának.
Amikor Ghana-ban voltak...én nem gondoltam hogy 3 perc alatt annyit tudok sírni, mint amikor mutatták a kis filmeket..a fiúkat sírni látni a legrosszabb érzés a világon. Ahogy a gyerekekkel bántak...csodálatos volt nézni. Nagyszerű emberek. Hatalmas szívekkel.
Ezalatt a 3 év alatt sok minden történt.
Igaz, én még csak 1 éve vagyok Directioner, de ezalatt az egy év alatt több millió másodperc boldogságot adtak nekem, amit nem tudok sohasem eléggé meghálálni nekik.
Ennek az 5 tökéletes fiúnak köszönhetem ezt a nagyszerű családot ahova tartozom.
Szeretlek titeket. És ezt az 5 bolondot is. Ez még csak 3 év...de tudjuk, hogy lesz még ebből 103 is :')
Nagyon-Nagyon büszke vagyok arra,hogy ennyi mindent elértek már ilyen fiatalon az életben és tényleg..nekik valóra vált az álmuk. MERT SOHA NEM ADTÁK FEL. Ezért is tökéletes példaképek
Remélem egyszer alkalmam lesz mindezt elmondani nekik élőben is:)
Directioner szív, Directioner lélek, Directioner leszek ameddig csak élek. Szeretlek titeket:')
3 év, 1 banda, 5 csodálatos fiú, több millió Directioner, és több ezer közös emlék és élmény. Köszönöm
‪#‎3YearsOf1D‬ Boldog 3. Születésnapot One Direction
..."mert még az életemnél is jobban! "
Ezt Bia,az egyik admin írta ki :')))

Egy másik admin pedig a következőt:
Boldog Szülinapot 1D!!!♥
Leírhatatlanul hálás vagyok nektek ezért a 3 évért!
Köszönöm,hogy vagytok nekem,és több millió Directionernek!
Köszönöm Liam,hogy megtanítottad:Soha ne adjam fel!
Köszönöm Louis,hogy megtanítottad:Még felnőttként is lehetünk gyerekek!
Köszönöm Niall,hogy megtanítottad:Nevetni a legszebb dolog!
Köszönöm Harry,hogy megtanítottad:A család az első!
Köszönöm Zayn,hogy megtanítottad:Bárhonnan is származunk,szeretnünk kell egymást!
Bár még legtöbben nem láttunk titeket,biztos vagyok benne,hogy egyszer minden directionernek teljesülni fog az álma!
Köszönjük a pillanatokat,mikor mosolyt csaltatok az arcunkra,hogy folyton dicsértek minket.
KÖSZÖNÜNK MINDENT,ÉS TUDNOTOK KELL,HOGY TI VAGYTOK A LEGJOBBAK.
A MAGYAR DIRECTIONEREK IMÁDNAK,ÉS IMÁDNI IS FOGNAK TITEKET ÖRÖKRE!
‪#‎imsoproud‬
basszus,lehet,hogy ez kicsit furán ett megfogalmazva,de bekönnyeztem és nem tudtam gondolkodni,csak leírtam,ami eszembe jutott!:(
IMÁDLAK TITEKET IS DIRECTIONEREK,ÉS MEG KELL,HOGY MONDJAM TI VOLTATOK AZOK,AKIKRE MINDIG SZÁMÍTHATTAM!♥
KÖSZÖNÖM!!!
Ez *k* nevű adminé
És egy videó,amin én személy szerint zokogtam,és elég sokan nem bírják könnyek nélkül! Nem akarok depis hangulatot teremteni,de ez annyira :')))

Aztán tegnap kijött a BSE!!!! Ez a kis 6:13 perces videó a LEGESLEGJOBB nézzétek meg,és segítsetek akkor is ha nem vagytok directionerek! Az a célunk,hogy meglegyen 1 nap alatt a 10 millió 7 százezer fölötti megtekintés,még van pár óránk! KÉRLEK SEGÍTSETEK! 

Így tehetitek meg (forrás:HSM):

HOGYAN DÖNTSÜK MEG A VEVO REKORDJÁT TERV:
Szóval amint tudjuk a BSE klip hétfőn jön ki a fiúk VEVO csatornáján, és jó lenne ha megdöntenénk a rekordot (Miley Cyrus- We can’t stop) , ami kb. 10.7 millió
megtekintés egy nap alatt. De hogy csináljuk?
#1 A legfontosabb ha újra akarod nézni a klipet NE a replay/újrajátszás gombot használjátok, hanem frissítsétek az egész oldal
#2 jó lenne ha minél több eszközön, gondolok itt tablet, telefon...stb ott is néznétek, szóval akinek van az izzítsa be és ott se álljatok le a nézéssel
#3 küldjétek el minden ismerősötöknek, rokonnak, mindenkinek hogy ők is nézzék meg
#4 NÉZZÉTEK EGÉSZ NAP, ne aludjatok!!!!! oké ez vicc volt
És az ilyen lejátszási listák nem működnek szóval ott ne!!!
Tudom h ehhez elég kevesek vagyunk, de ha mindenki megpróbálja ezt, megcsinálhatjuk. Minden megtekintés számít. ÉS még annyit kérnék, ha benne vagytok, akkor osszátok meg és küldjétek ezt szét minden oldalnak h mindenki tudjon róla és így sikerül a 10.8 milliós megtekintés 1 nap alatt. És varázsoljunk hatalmas mosolyt a fiúk arcára - Megjegyzés: azt hallottam, hogy elég 30 mp-et is megnézni és utána frissíteni az oldalt, de inkább nézzük meg az egészet, és amúgy is amilyenek ígérkezik a klip az egészet meg kell nézni.

12.rész/A fordulatos este

 úúúj rész! Szóval,nem érkezett komi pedig megnéztétek páran :((((( Azért írom a történetet,hogy NEKTEK tetsszen és ezt csak egy módon tudom meg,ha komiztok! mindjárt jön egy kis kiegészítő (1D szülinap,BSE),addig is olvassátok,és ha nem látok legalább 1 komit,nagyon szomorú leszek :( Mira

Esmie szemszöge:

-Elmentem fürdeni! - jelentette be Lucy és felrohant a fürdőbe.

-Én is megyek – nézett rajtunk végig Mil és ő meg ment az alsóba.

Mil hamar elkészült, és az új, Pikachu-s pizsijében ült le a kanapéra. Közben bementem,én is hamar megvoltam,a sűrű,göndör loboncomat megmostam,de így se volt több 10 percnél. Lucy még mindig nem jött ki,pedig már Kyle is végzett. A lányokkal idegesen toporogtunk a kanapé előtt (Sam bent volt a fürdőben),és miután ő is végzett (tehát már legalább fél óra telt el!!!),idegesen felmentem és kopogtattam a fürdő ajtón.

-Luc,minden ok? - kiáltottam.

-Igen – hallatszódott.

- Mi tart ennyi idejig?

- Csak a hajamat szárítottam,és ruhákat próbáltam fel holnapra! - megkönnyebbültem,hogy nem történt semmi baj,de ezzel egyben ideges lettem...Nagyon!

- Na idefigyelj! - rontottam be,Luc pedig rám nézett...Hajat szárított. - Mennyi ideig szárítod?

- Nem teljesen,de csak egy kicsit legyen nyirkos. Akkor felkötöm kontyba és nagyon szép lesz reggelre!

- De ez mennyi ideig tart ez?

- Hát előtte átkentem fényesítővel,balzsammal,ecettel átmostam,hajviaszt is raktam. - sorolta az ezer kozmetikus cuccot. - Ez elég sok időmbe telt!

- De most már oké vagy?

- Aha – még pár helyen átfújta a haját,majd kikapcsolta a hajszáritót. Felkötötte kontyba a hajtá,ahogy mondta és kiküldött,mert a köntös helyett,már a pizsamáját akarta viselni. Gondoltam megvárom,és pár perc múlva már jött is ki.

- Na,akkor menjünk le vacsizni – fogtam meg a karjánál fogva,és lehúztam a konyhába,mert finom illatok terjengtek a levegőben. A lányok kukta sapkában (!!!),köténnyel és kémia féle szemüveggel álltak a konyhában,egy szakács könyvet lapozgatva. Luc-ból majdnem kitört a nevetés,de idejében visszafogtam,mert le akartam őket fotózni,így,hogy nem veszik észre. Kattant egyet a telóm,majd egymásra néztünk Lucy-val és kitört belőlünk a nevetés. Én a hasamat,barátnőm a fejét fogta a kacagástól.

- Min nevettek? - jött oda hozzánk Sam.

- Né..ztéél...Este...tü..kör...be? - kérdezte Luc,és fuldoklott a nevetéstől. Sam gonoszan nézett ránk,majd megfordult és visszasietett a többiekhez. Nagyban sugdolózni kezdtek,és sokszor felénk pillantgattak. Majd szépen lassan elkezdték levenni a vicces ruhákat (Nem rosszra gondolni!). Először a kémia féle szemcsit,majd a kukta sapkát,végül a kötényt. Majd ott álltak, Mil a Pikachu-s, Kyle az 'AFC'-s banda pólóban és tréning nadrágban (még tőlem kapta a pólót), Sam pedig a 'Keep Calm and Love Super Girls' feliratú pólójában feszített. Rajtam egy foci mez díszelgett,Lucy-n pedig egy Super Girls-ös pizsi. Mintha nem is 19/18 évesek lennénk,de persze ki akar felnőni? Maradjunk gyerekek amíg tudunk! Sikerült megcsinálni az ultra finom bolognai spagettit és miután megvacsiztunk,beindítottunk egy mosogatógép programot,majd leültünk sorozat maratont tartani. Megállapodtunk a Spongya Bob-ban,mert nem volt kedvünk a nyálas,romantikus sorozatokat nézni. Kokcanadrág mindig felvidított minket,és egy idő után már együtt énekeltük (az mondható üvöltésnek) a főcímdalt.

- Ki lakik odalent,kit rejt a víz? Spongya Bob kocka! Sárga a színe és lyuk rajta 10! Spongya Bob nadrág! - - Kár,hogy a levegő csak szoba víz! Spongya Bob kocka! Az élet eleme csakis a víz! Spongya Bob nadrág! - Ki ő? Kocka nadrág,kocka nadrág,kocka nadrág! Spongya Bob,kocka nadráááág – üvöltöttük egyszerre – Türürürürü Türürürürürürütt!

A kanapén,betakarózva ültünk és vidáman,olykor nevetve néztük a kis sárga szivacs kaladjait.

- Holnap csináljunk Herkentyű Burgert! - csillant fel Mil szeme.

- Oké,holnap az lesz a vacsi! Az utolsó nap (Ugye csütörtök este van,péntek az úgymond utolsó nap,mert szombaton fellépés) ez lesz a vacsink – bólintott Sam,majd újra a TV-nek szentelte figyelmét. Egyszer csak Luc telefonja felvillant,és rezegni kezdett,tehát SMS-e jött. Megnyitotta,majd vörösen olvasni kezdte. Én is pont láttam.

"Alszol?" volt benne és Dave küldte.

"Nem,Spongya Bob maratont tartunk a csajokkal" írta vissza.

"Ezen,most meglepepődjek? Fél 12 van" felnevetett,majd sebesen visszaírt.

"Ismersz minket! Sőt holnap herkentyű burgert fogunk enni! Te mit csinálsz?"

"Unalom van... Csatlakozhatok?"

- Lányok,Dave csatlakozhat? - nézett rajtuk végig. - Azt írta unatkozik.

- Persze – mondták,de rá se figyeltek,egyedül én bólintottam.

"Siess <3" írta neki,és pár másodperc múlva már jött is a válasz.

"Ahogy csak tudok"

Épp visszamerült,le Bikinifenékre,amikor a telefonja csöngeni kezdett.

- Ki zavar ilyenkor? - nézett rá Kyle.

- Anyu – kijelentése inkább kérdésnek hangzott. - Ki megyek az előszobába. Egy pillanat! Addig nyugodtan nézzétek tovább!

A lányok tovább nézték,de én füleltem. Egy sóhajtás,sok suttogást hallottam,és egy szót sikerült csak megértenem "Úristen". Gondoltam boldog lehetett,de a hangján hallottam,hogy ez nem az örömtől van. A csapattársak csak nézték a sorozatot,nem is gondolták,hogy baj lehet.

- Lányok – szóltam,de nem figyeltek rám. - Lányok!

- Naaa,nem kell kiabálni – nézett rám morcosan Sam.

- De nem figyeltek rám! Szerintetek minden oké van? - utaltam Luc-ra.

- Nyugi Ess! Olyan régen beszéltek az anyukájával! Biztos azért van olyan sokáig kint! Vagy Dave is megjöhetett – nézett rám kedvesen Mil.

- Lehet – sóhajtottam,majd akkor belépett az említett csapattársunk.

Szeme vörös volt,komor arccal lépett be a szobába. Lassan  lépkedett be,mi pedig minden mozdulatát figyeltük. Megállt a szőnyeg közepén,majd ránk emelte csillogó tekintetét. Csak hogy nem a vidámságtól csillogott...Hanem a könnyektől. 

Végig nézett rajtunk,majd térdre borult. Azonnal hozzárohantam,és átöleltem. Haja az arcába hullott,amit a kezébe temetett. Keservesen sírt,a válla csak úgy rázkódott a zokogástól. Mind körül vettük,és simogattuk a hátát,a karját,nyugtatni próbáltuk,de nem jutottunk sikerrel. Továbbra is sírt,könnyei csak úgy hulltak. Egyszer csak felemelte a fejét,tekintetével végignézett rajtunk,majd szeme megállt rajtam. Erőtlenül suttogta azt az egy szót,amit azonnal megértettünk mindannyian.

- Meghalt. - Újra zokogni kezdett,majd elküldtem Mil-t zsepiért,Sam-et pedig egy pohár vízért.

- Lucy,minden oké lesz! Higgy bennem!

- Ne-em le-esz mi-inde-en o-oké-é – zokogta szaggatottan.

- Itt vagyunk – nézett ránk Mil és Sam.

- Van itthon nyugtató? - kérdeztem kétségbeesetten.

- Va-agy fe-ej fá-ájá-ás csi-ila-apí-ító? - sírta Luc.

- Megnézem – állt fel Sam,a másik két lány pedig lerakta mellénk a dolgokat.

- Igyál egy picit! Jobb lesz! - nyújtottam a poharat Lucy felé.

- Nem lesz jobb,érted? Meghalt! És még csak el semt tudtam mondani neki,hogy mennyire szeretem! Csak várt rám,hogy mikor jövök haza,de én nem mentem! Most úgy halt meg,hogy nem látott otthon! Nem foghattam a kezét a kórházban,biztathattam,hogy túl fogja élni! Csak képeket láthatott,híreket hallhatott rólam,vagy még csak azt se! Nem akarom elveszíteni – kiabálta,majd újra úrrá lett rajta a sírás.

Úgy látni a legjobb barátnődet,mint egy félhalott. Borzasztóan zokogott,nem nyugodott meg,Sam sikerrel zárta a gyógyszer keresési expedícióját,de Luc nem volt hajlandó beszedni semmiféle bogyót. Csak sírt,a szőnyegen térdelve,arcát a kezébe temetve és haja az arcába lógva. Akkor belépett Dave boldogan,majd mikor bejött a nappaliba,ránk nézett és elsápadt.

- Ne – nyögte.

11.rész/Keringő előkészületek

 Sziasztook! Új rész,és remélem tetszeni fog! Küldtek nekem egy blogoz,amiről nem szólnék sokat,de a másolás+beillesztés nekem is megy! Nem tudok mit hozzászólni,nem is akarok,de ez...-.-' Na,no comment,remélem tetszik nektek <333 Puszi és komizni ÉR! Mira
Lucy szemszöge:

Elengedtek minket az utolsó próbákról,és mivel Dave felajánlotta,hogy elvisz minket ezért beültünk az ismerős kocsiba.

- Annyira hiányzik – nyavalygott Kyle. Elvonási tünetei vannak,mivel Levi ma repült vissza Magyarországra.

- Jaj,Kyle! Ne gondolj Levire! Végre lesz egy igazi csajos programunk! Olyan kevés volt az X faktor eddigi ideje alatt! Élvezni kell! Ha mégegyszer meghallom a nyavajgásodat,kidobatlak a kocsiból! - szólt rá élesen Esmie,mivel már nagyon idegesítette Kyle nyöszörgése.

A lány puffogva dőlt hátra,és az út további részében csöndben utaztunk. Dave egyszer csak lefékezett és lassan parkolni kezdett.

- Itt is vagyunk – bólintott.

- Köszi – kiáltották a lányok már az utcáról,én pedig nyomtam az arcára egy puszit.

- Szeretlek! - súgtam a fülé.

- Én is – kiáltotta utánam nevetve.

Beértem a lányokat,és megálltunk az üzlet előtt.

- Na menjünk – nyitott be Mil.

Bementünk és tátva maradt a szánk. Annyi csodaszép ruha volt.

- Úristen – nyögtem ki.

- Na ne – csodálkozott Kyle.

- Úúúú – nézett körbe Ess.

- Lányoook – jött elő egy pult elől,egy harmincas nő. - Sziasztok! Victoria Ollins vagyok! Egy férfi hívott fel,hogy délutánra várjalak titeket!

- Igen,én Esmie Gawarneder vagyok – nyújtott kezet. Majd egyesével mutatott rajtunk végig – Ő itt Lucy Swite. Ez a lány Samantha Echoment. Ő ott Milly Nuston. És az a lány Kyle Wourond.

- Sziasztok lányok! - nézett ránk kedvesen – A férfi nem mondta,hogy miért jöttök ide! Megtudhatom az okát?

- Keringőzni fogunk. - válaszolt Sam.

- Ó,milyen jó az! - csapta össze a tenyerét. - És milyen stílusú ruhákat szeretnétek?

- Hát azt megbeszéltük,hogy a partnerünknek oda kell hozzánk férnie. - vigyorogtam rá.

- Szóval akkor nem túl habos. Nem kell felsorolnotok,öt lány,tehát öt stílus! Most elengedlek titeket,a próbafülkék ott vannak – mutatott a pult melletti irányba. - Nyugodtan válogassatok!

Szétszaladtunk,és válogatni kezdtünk. Kiválasztottam kezdetnek egy vicces,habos ruhát. Felvettem és kikértem a lányok véleményét.

- Mini muffin – röhögött rajtam Esmie,és a többiek is nevetni kezdtek.

- Nem is – kuncogtam,majd behúztam a fügönyt és öltözni kezdtem.

Már vagy fél órája keresgéltünk,amikor Kyle felkiáltott.

- Lányok nekem megvan!

Mind odarohantunk és szemügyre vettük a lányt.

- De menő – kacsintottam rá – Niall oda lesz érted.

- Bizony! Csak maradjon rajtad a ruha a keringőig – kuncogott Sam. Mi óriási nevetésbe törtünk ki,szegény Kyle,meg csak állt és nézett minket.

- Jó,én akkor is megvagyok! - vonta meg a vállát és visszaöltözött.

Mi tovább keresgéltünk. Már Milnek is meg volt a ruhája,és Esmie is épp próbált,Sam vadul nézegetett,amikor megláttam a tökély ruhát. Berohantam vele egy fülkébe és felvettem. Ha megnéztem,akkor kiemelte (a tánc által adott) egész jó alakomat. A hajamat is nagyon szépen meg lehet hozzá csinálni,és dekoltázst is találtam benne. Büszkén húztam ki magam a tükör előtt,és kikiáltottam a lányoknak.

- Megvagyoook!

- Muti – hallottam Ess hangját. Kilptem a fülkéből és megálltak a 4 lány előtt.

- Azta – néztek rajtam végig. Vigyorogva,lassan forogtam egyet és mikor visszaérkeztem az induló pontomra.

- Ez nagyon jó – ölelt meg,a még ruhájában lévő Esmie.

- A tied is – nevettem és elengedtem a lányt.

- Sam,megvagy? - kérdeztem.

- Nem – sóhajtott szomorúan.

- Akkor segítünk – néztünk össze. Mindannyian keresni kezdtük a Sam-nek tökéletes ruhát. Egyszer csak megakadt a kezemben egy egyész jó ruha.

- Saaaam – kiáltottam,és fél perc múlva ott termett mellettem az említett. - Ezt nézd.

- Ahw – nézett a kezemben lévő ruhadarabra. - Csak legyen jó!

Betoltam az egyik fülkébe és a lányokat is összehívtam.

- Meg vagy már? - kérdeztem. Már vagy 10 perce bent volt.

- Csak álmodozok – kuncogott. Ekkor elhúztuk a fügönyt és Sam-re néztünk. A ruhát mintha rá öntötték volna.

- Csináljunk egy képeeet – kértem őket,mire ők a felvett ruhákban nyomultak a tükör elé. - Csííííz.

Megnéztük és megállapítottuk,hogy igen jól sikerült.

- Még egyet! - kérte Ess.

- Pózolj! - mondtam és fotóztam.

- Ez is jó lett – néztem a fotót,és a többiek egyetértően bólogattak.

- Jó,bizony!

- Na lányok,vegyük vissza a saját ruháinkat,rakassuk el ezeket és menjünk haza! - terelgetett ki minket Ess.

Mindenki átöltözött és elrakattuk a ruhákat. Hívtam Dave-t és miközben vártunk rá elbeszélgettünk az eladó lánnyal.

- Szerencsés fiúk a táncpárjaitok – nézett rajtunk végig kedvesen.

- Biztos... Az más kérdés,hogy mi szerencsések vagyunk e velük – kuncogott Mil.

Már vagy 15 perce csevegtünk mindenféléről, Vici mesélt sok cikis sztorit,mi meg nevetve hallgattuk. Persze mi is meséltünk (az X faktort kihagytuk,mert nem árulhatjuk el...) sokat,legtöbbet az ugyan ilyen cikis sztorikról. Hirtelen csilingelni kezdett,a vendég érkezésére felhívó csengő. Odafordultunk,mire Dave gyors léptekkel felénk tartott.

- Jó napot! A lányokért jöttem.

- Szia – nézett Victoria, a vagy fél fejjel magasabb Dave-re. - Vigyed őket nyugodtan.

Dave megfogta a kezem,mire én az ujjaim rákulcsoltam az övéire.

- Látom meg van az első párocska – mosolyodott fel,amolyan 'mindent tudó' fejjel Vici.

- Neeem,nem vele táncolok. - mondtam,mire az eladó elkerekedett szemekkel nézett rám.

- Te-tessék? - dadogta.

- Jaj! Bocsánat,ez félreérthető volt! Nem mi választottuk a párjainkat,ő meg amúgy sem keringőzik – magyaráztam.

- Oké – fújta ki a levegőt az eladó,mi pedig elköszöntünk és a kocsihoz siettünk. Beültünk a járgányba,és magyarázni kezdtünk Dave-nek a ruháinkról.

- Mutassak fotót? - kérdeztem a fiútól.

- Az akarod,hogy neki menjek egy fának,vagy esetleg egy kocsinak? - vonta fel a szemöldökét,még mindig az utat figyelve.

- Jaa,nem – ráztam meg a fejem. - Majd otthon!

- Otthon nyugodtan!

- Jó,addig felrakom twitterre. Meg facebookra is.

- Milyen szöveggel? - fordult felém,a mellettem ülő Ess.

- Hm...Szuper lányok,szuper napja – válaszoltam. Esmie megvonta a vállát,majd körülnézett. Mindenki (Dave és az ő kivételével) kezében telefon volt, RT-ésre készen állva. Ess is előkapta a telóját,én meg tweeteltem. Majd az fb következett.

- Kocka csoport! - szólt Dave, 10 perc után. - Itt vagyunk! Szálljatok ki.

Gyorsan teljesítettük a "parancsot" és bementünk a házba. Mondjuk én előtte adtam Dave-nek egy búcsú csókot,mert ő sietett edzésre. Elválltunk és követtem a lányokat.

10.rész/Vallomás és Elbeszélgetés

Sziasztook! Először nagyon szomorú voltam,mert sokáig 1 komi sem jött,de végül Rékától kaptam egyet,amit nagyon köszönök! Azt kell tudni,hogy mindig előre írom a részeket,és úgy raktam fel,ha legalább 10 résszel többet már megírtam! Most már nem lesz ilyen,mert befejeztem a részírást! Lezártam lélekben,és papíron is,de ez nem azt jelenti,hogy a blog megszűnik,a részek jönnek! És komizni ér! puszi: Mira

Lucy Szemszöge:

A fiúk kicsit ledöbbentek,amikor találkoztak Dave-el,de nagyjából elfogadták. Miután hazaértünk elmentünk Mekizni,és ő is mesélt,meg én is. Persze mosolyogva nézte,ahogy vacillálok a két Happy Meal-es játék között,végül kiválasztottam egy aranyos figurát. Aztán megvacsiztunk és elindultunk egy parkba sétálni. Kézenfogva sétálgattunk a mozgalmas parkban.

- És mit szólsz a Levi-Kyle pároshoz? - nézett rám aranyosan.

- Hát,volt egy sejtésem,hiszen mindegyik csapattársam gyönyörű,ezért bevallom picit féltem,amikor ide költöztél,mert lecsaphattak volna simán a kezemről,hisz annyira szépek meg minden.

- Figyelj – fordított maga felé,gyengéden fogott,de mégis arra kényszerített,hogy nézzek a szemébe – Te vagy a legszebb lány, nincs sok olyan lány,mint te. Sőt te belőled csak egy van. Szeretem amikor nevetsz,mert mindig mosolyra bír,még a rossz hangulatomban is. Ha nézem,hogy alszol,a világ legszebb lányát látom,amikor vidám vagy én is ugrándoznék,bár fiú létemre ezt soha nem fogom megtenni. Amikor megölelsz,mindenem kíván téged,és soha nem engednélek el. Amikor direkt kínzol, mindig le akarlak vadászni,hogy csak az enyém legyél (Nem rosszra gondolni!), amikor énekelsz idiótán vigyorognék,bár azt sem tehetem meg,különben lőttek a becsületemnek. Amikor hülyéskedsz,vagy hülye arcokat vágsz,akkor is gyönyörű vagy,mert jól áll neked! Imádom,ha smink nélkül vagy,mert ugyanolyan szép vagy,mint sminkkel. Ha együtt alszunk,szorosan magamhoz ölellek,mert nem akarok úgy felébredni,hogy nincs mellettem senki és ez csak egy szép álom volt. Ha sorozatot nézünk,akkor is csak a te reakciód érdekel,mert miután vége lett úgy is áradozol egy sort,és legalább megtudom,hogy mit néztél 40 percig. Imádom amikor a pólóimat hordod,mert szeretem látni,hogy az enyém vagy. Nyáron szeretek veled medencézni,mert mindig kiakadsz,hogy miket csinálok veled,de élvezed. Nem nyavalyogsz,ha a hajad vizes lesz,vagy koszos lesz a ruhád,sőt imádom amikor megcsináljuk ketten az évi sárangyalkát. Vagy télen,ahogy fázol és ahogy átölellek,mindig olyan forró leszel. Ezek a te dolgaid és én így szerettem beléd,és így szeretlek most és örökké is. Így vagy tökéletes,kicsim! Nem tudnának a kezedről lecsapni,hisz aki megpróbál az úgy is rájön,hogy lehetetlen!

- Annyira szeretlek – csókoltam meg hosszan,az előbbi beszéd miatt kapott sokk után,mert nem szokott így beszélni,vagyis szeret meg minden,de ezt nem szokta így elmondani. Elég,ha kimutatja! Mosolyogva sétáltunk tovább. Találtunk egy vattacukros eladót,így kaptam egy óriási rózsaszín vattacukrot és azt eszegetve nevettem Dave poénjain.

- Hagy fotózzalak így le! - kért,mert állította,hogy vattacukros az orrom,és nagyon aranyos vagyok így.

- Na jó – mondtam és a vattacukorba harapva csinálta meg a képet rólam. - De akkor kell egy közös is!

Megkértünk egy embert,hogy fotózzon le minket és miután megvolt,már bejártuk az egész parkot. A vattacukor elfogyott,és az eső esni kezdett.

- Úúúú! - kiáltottam fel,majd ugrándozni kezdtem – It's Raining Men! Halleluja,it's raining man!

- Gyere Luc,meg fogsz fázni!

- Nem baj – nyújtottam ki a nyelvem.

- Akkor nem lesz keringő sem – nézett rám,én meg azonnal futottam a kocsihoz. Pontosan tudta,hogy a keringő a gyenge pontom. Beültünk a kocsiba és haza hajtottunk.

- Képzeeeld – meséltem – Simon azt mondta,hogy kívánhatunk bármit,de persze olyat amit teljesíteni tud.

- És mit kívántál? - emelte rám gyönyörű barna szemeit.

-Nézd az utat – böktem az út felé és miután újra a vezetésre koncentrált,hozzá hajoltam és belesúgtam a kívánságom.

- És ezt teljesíteni fogja tudni? - kérdezte,majd megint rám nézett,mert kisebb dugóba keveredtünk. Egyik kezével a a kezemet fogta,a másikkal a kormányt.

- Ühüm – mondtam,majd elgondolkodtam. - Nem biztos.

Persze kiröhögött,majd újra indulni kezdtünk,de keze az enyémet fogta továbbra is. Úgy döntöttem,hogy kinézek az ablakon,és egy igen ismerős környezet tárult a szemem elé.

- Hova viszel? - fordultam felé.

- A lányok hívtak,míg hintáztál,hogy azok a fiúk,a ..... - tűnődött el,mert nem jutott eszébe a banda neve.

- Az 1D-s fiúk – segítettem ki.

- Na igen,azok meg akarnak ismerni meg minden. A lányok meg lefixáltak egy beszélgetős,és unalmas programot.

- Jaj,ne mond már! Biztos jó lesz! - nevettem,mert tudtam,hogy Dave utálja az ismerkedős programokat. Nálunk is szerencséje volt,hiszen a lányokat már régóta ismeri.

- Ja,de csak egyel egyeztem bele. - gondolhattam volna,hogy valamit beígértet a lányokkal.

- Ééés mi az? - böktem felé.

- Nem vihetnek el! Ott fogsz te is maradni,meg a többiek is – ezen elmosolyodtam,majd adtam neki egy puszit. Leparkolt,majd kézen fogva mentünk be a házba.

- Halihóóóó – kiáltottam,majd mikor meghallottam egy "Pikácsú ne tedd ezt" felkiáltást,tudtam,hogy Louis itt van,így a fiúk sem lehetnek messze.

- Szia – ugrott rám hirtelen Esmie. - Csak itt vagytok! Gyertek már.

Lerúgtam a conversem,majd besiettem és egy ugrással a kanapén termettem. A fiúk a kanapé előtt ültek,de felfigyeltek a "Jön a Szuper Lány" kiáltásomra,és mosolyogva köszöntöttek.

- Jön a másik Szuper Lány! - futott felém Esmie,a fiúk pedig azt hitték,hogy meg fog állni a kanapé előtt. Persze aki ismeri Ess-t az tudja,hogy nem fog és igazam is lett. Pár másodperc múlva már rajtam volt.

- Hülye – röhögtem,és pont akkor léptek be a többiek Dave-el a nyomukban. Furcsán nézett ránk,majd legyintett egyet és leült a szomszédos kanapéra.

- Ugye,tudod,hogy ő az enyém? - nézett Ess-re komolyan,de a szeme alatti nevetőráncok elárulták,hogy csak viccel.

- Nem is mondtad el neki? - nézett rám eltátott szájjal – Ő már Mrs! Mrs Somerhalder.

- Az a pasi,akiről mindig megnézed azt a sorozatot? - ráncolta a szemöldökét.

- Ühüm! Amúgy meg Ian és Vámpírnaplók! - ráztam a fejem,majd kigurultam Esmie alól,aminek az lett a vége,hogy a földön kötöttem ki. Gyorsan felpattantam,majd Dave mellé akartam ülni,de akkor megfogta a karom és elvesztettem az egyensúlyom. Beleestem az ölébe,majd dühösen ránéztem. Összekócolta a hajam,mire nevetve belefúrtam az arcomat a vállába.

- Khm.... - köhögött Niall – Szerintem kezdhetjük.

- Oké – vonta meg Dave a vállát.

- Mióta vagytok együtt? - kérdezte Louis.

- Régóta – adta az egy szavas választ Dave.

- Hol ismerkedtetek meg? - nézett ránk Harry.

- A föld nevű bolygón– válaszolt Dave.

- De pontosabban! - kérdezősködött Harold.

- Magyarországon.

- És mikor?

- Valamikor.

- De mikor?

- Mondom,hogy valamikor!

- Így nem lehet beszélni – lett dühös Harry,hogy semmit nem szedhet ki Dave-ből.

- Harry,nem fog pletykálni. Nem az a típus – néztem rá kedvesen a tánc és ének partneremre.

- De a mikor ismerkedtetek meg kérdésre mióta válasz a valamikor?

- Nem az a típus Harry. Értsd meg!

- Jó – pufogott Harry,majd Liam-ra nézett segítség kérően. Li értette a célzást,és kérdezgetni kezdett.

- Mikor ismerkedtetek meg? - nézett ránk kedvesen. Dave már is jobb passzban volt és normálisan válaszolt.

 - Öt évvel ezelőtt.

- És azóta vagytok együtt? Mármint megismerkedtetek,randiztatok és összejöttetek?

-Mondhatjuk így is – bólintott Dave,és láttam,hogy Liam-et csípi.

- És kicsit részletesebben,hogy hol ismerkedtetek meg?

- A gimiben.

- Szóval ez amolyan gimis szerelemként indult. - mosolyodott el Louis.

- Aha.

Közben a fiúk elbeszélgettek,mi pedig a lányokkal,meg Niall-el nem tudtunk mit csinálni. Egy idő után Dave észrevette,hogy mocorgok a karjai között,és a fiúkkal nem törődve belesúgott a fülembe:

- Menni akarsz?

- Neeem,nyugodtan beszélgessetek,csak pisilni kell mennem.

- Oké – nevetett fel,majd miután belepuszilt a hajamba,elengedett.

Nem sokára visszaértem és még egy fél óra beszélgetés után haza indultunk. A lányok elkísértek,és közben arról dumáltunk,hogy holnap elengednek minket az edzésekről (táncolni járunk,na) és megyünk ruhát próbálni. Jó,persze a fiúknak ez nem egy nagy szám,de nekünk lányoknak *---* Dave nem volt hajlandó velünk cseverészni,inkább hátul ment,csöndben,zenét hallgatva.

- Biztos sok szééép ruha lesz ott – ámuldozott Mil.

- Olyan mintha a saját esküvőnk lenne,csak más párokkal – nevettem,majd hátra néztem Dave-re,aki felfigyelt a visítozásunkra. Felvont szemöldökkel nézett rám,mire én rámosolyogtam. - Mondjuk az 1D-s fiúk se rosszak.

- Nem ám – nevetett Sam.

- De Dave az Dave. Semelyik fiú nem érhetne a közelébe.

- Jaj,a kis szerelmes – nevetett Esmie,én pedig elvörösödtem.A lányok a piros fejemet látva felnevettek,majd tovább álmodoztunk a ruhákról.

- Legyen egy kissé habos,de azért ne nagyon – sóhajtott Kyle.

- Azért az is szempont,hogy a fiúk odaférjenek hozzánk – nevettem fel,és a lányok is kuncogva bólintottak.

- Dave milyen jól kijött a fiúkkal – nézett rám Mil.

- Ühüm. Ennek tökre örültem,mert jó,hogy tudja,hogy mégis kikkel énekelek,sőt,hogy kivel táncolok. - bólogattam vidáman.

- Igen,de nem gondolod,hogy Niall végig olyan furcsa volt? - nézett rám Esmie.

- Ööö...Nem? - kijelentésem inkább kérdésnek hangzott.

- Ha találkozunk,például közös próbánk van vagy ilyesmi akkor kicsit dadog,meg mindig pirosabb a feje,pedig nem egyszer néztünk róla fotót – magyarázta Ess – A fiúk sem értik mi van vele. Elvileg nem szokott ilyet csinálni.

- Lány van a dologban – szóltunk egyszerre a lányokkal,Esmie pedig bólintott.

- Még pedig,az egyik Super Girls-ös lány – nézett rájtunk körbe. Rosszat sejtettem.

- Niall egyszer már el akart hívni moziba,csak nem beszéltük meg végül. De hát tudja,hogy ott van Dave! Lehet,hogy Kyle az! Te énekelsz vele! - hadartam.

- Téényleg! Kyle – nézett rá Sam – Teee vagy a kiválasztott.

- Ne hülyüljetek! - nézett ránk,kissé kétségbe esetten – Tudjátok,hogy ott van Levi. És engem nem hívott el moziba.

- Jó,az tuti csak baráti lett volna – néztem rá.

- Jó,lányok! Mielőtt kitörne a balhé,hagyjuk ezt a témát! Holnap kiderítjük – állitott le minket Ess és vigyorogva sétáltunk tovább az utcán.

9.rész/Változás

 Sziasztok! Nos,új rész! Kaptam építőkritikát Kincsőtől (ha olvasod,üzenem neked,hogy <3) amit próbáltam megfogadni,hát olvassátok el,és döntsétek el,hogy sikerült e! Megvan a 700 megtekintése a blognak,szóval nagyon boldog vagyok! Nem szeretek kierőszakolni komikat,de általában megvárom a 2 kommentet! Rossz esetben 1 után hozom,de ez az első blogom (ami valószínűleg érdekel másokat is) ezért kérlek,ha tetszik KOMIZZATOK! csak pár kedves szót,annak is nagyon tudok örülni,vagy segítsetek (mint Kincső),hogy mitől legyen jobb a blog! Puszillak titeket: Mira

Harry szemszöge:

A fiúkkal már mindent megbeszéltünk reggel. Már 4. napja kerültünk össze a Super Girls-el,és 1-2 dolog ezzel kapcsolatban megváltozott. Például Niall le sem tagadhatná,hogy tetszik neki Lucy,és be kell,hogy valljam tényleg gyönyörű lány,de meghagyom Niall-nek. Tegnap egész délután (miután vége lett az edzésnek) nem láttuk Lucy-t,mert Levivel volt. Amúgy nagyon jó fej fiú Luc öcsikéje,és nagyon szereti a nővérét,persze attól még szivatja,mi pedig nevetve szoktuk nézni 1-2 kis veszekedésüket. Levi tegnapelőtt (hétfőn) érkezett meg,legalábbis akkor toppant be az edzésünkre. Közben elgyakoroltuk a keringőt ami eléggé viccesen zajlott

Visszatekintés a tegnapi napra,a keringő próbára

- Na sziasztok! Carol vagyok,a keringő tanárotok! - köszöntött minket. - Először kiválasztom a párokat! Mondjuk ti is választhattok!

- Választunk – kiáltottuk be,és a többi X faktoros is egyet értett,mert ugye ez közös fellépés.

- Csak annyi,hogy ti ketten – mutatott felénk Lucy-val – Aranyosak lennétek együtt,így legyetek egy keringőpár. Ha ügyesek vagytok jöhettek előre.

Mivel mi már ketten megvoltunk,így úgy döntöttek a többiek,hogy ők sem választanak másik párt,maradnak az ének partnereiknél inkább. Elkezdtük tanulni az alap lépéseket,ami nem volt nehéz. Angol keringőt tanultunk és mivel én tuduk keringőzni, a "párom" meg Lucy,aki heti 2x jár táncolni (habár nem keringő,vagy társastánc),neki sem volt nehéz elsajátítani az alapokat.

- Milyen kis ügyesek vagytok! - mosolygott ránk Carol. - Gyertek is előre!

Majd előre húzott minket,mi pedig konkrétan legelől álltunk. Mögénk jobbra,átlóban a Niall-Kyle páros,balra pedig a Louis-Esmie ment. Pont mögéjük,de kissé távolabb rakták a Zayn-Sam párost, Niallék mögé pedig ment Liam-Mil. Miután az összes X faktorost és párját beállították valahova,elkezdtük így térformában venni a táncot. Ez is könnyebben ment,mondjuk néha Zayn rálépett Sam lábára, meg ilyen kis hibák voltak. Persze ilyenkor Sam felkiáltott,mert Zayn persze,hogy nehezebb a lánynál. A többiek meg rájuk figyeltek,így összeütköztek,összefejeltek (igen,Niall-Kyle párosnak ez is sikerült) és össze-vissza táncikáltak. De ha ezeket rendbe raktuk,akkor egész jól ment mindenkinek.

Tehát amint mondtam,a fiúkkal mindent elterveztünk! Niall ma fogja Lucy-t elhívni moziba,amolyan első randi féleségre. Épp mentünk a közös edzésre (Si,Lau és Hope már együtt tartják az órákat),amikor ugyanolyan zaj hallatszott ki az ajtó mögül,mint mikor megismerkedtünk a lányokkal. Benyitottunk,és érdekes látvány fogadott minket. A lányok laza edző "style-ban" táncoltak Hope-al, a Mika ft. Ariana Grande – Popular Song c.dalára,közben énekeltek,amibe Lau is becsatlakozott. Simon és Levi is ott volt és mindkettő mosolyogva vette őket kamerával. Persze mondanom sem kell,hogy 5 perc múlva már twitteren/fb-n volt a kis produkciójuk.

- Sziasztok! - köszöntöttük a lányokat 2-2 puszival.

- Hali – mosolyogtak,majd leültek törökülésben a mentoruk mellé,mert nagyon úgy tűnt,hogy mondani szeretne valamit. Mi is követtük a lányok példáját,és a földön ülltünk (Niall persze Lucy mellet).

- Na,ez inkább a lányoknak szól,de azért ti is hallgathatjátok,hogy az lenne,hogy kívánhattok valamit! Csak a Super Girls,de olyat amit lehet teljesíteni. Pl.: Találkozni szeretnél az egyik sztárral,vagy kérsz egy fánkot! Szóval ilyenek,adok nektek egy lapot,arra névvel ráírjátok a kívánságot,és arra kérlek titeket,hogy azért ne mondjátok el a másiknak,mert ez nem csak a kívánónak lesz meglepi,hanem a csapatnak is.

Miután kiosztotta a lapokat,a lányok sebesen írni kezdtek. Először Lucy adta be,majd nem sokára a többiek is.

- Na mostmár kezdhetünk! - csapta össze a tenyerét Si és beállítottak minket,majd elkezdtük.

Jó sokszor elénekeltük,persze néha-néha volt benne hiba,de kijavították (vagy Si vagy Hope) és folytattuk az éneklést. Persze Lucy-t mindig idegesítettem a kis szólómnál,például vagy magamhoz húztam és dolgokat súgtam a fülébe,vagy mikor megpuszilt (kényszerből),kibontottam a gondosan össze kontyozott haját. Ennek végére,mindig idegesen lökött el magától,de ma már nem csinált semmit. Tegnap beszélgettünk,mert tisztázni kellett pár dolgot. Azóta húgomként,néha nővéremként tekintek rá. Hihetetlenül jó fej lány,és megígértük egymásnak,hogy az X faktor után is tartjuk a kapcsolatot. Játékból boxolni kezdtünk,és most már nem kényszerből adott puszit,hanem amolyan 'fogadott öcsikém,nesze neked' stílusban. Lassan felvettük a kabátokat,és elindultunk,ki a teremből. A lányok mentek elől,vidáman csevegtek,és itt volt az idő,hogy Niall félrehívja Lucy-t és elhívja moziba. Ez meg is történt,a lányok és mi is a fiúkkal lassítottunk,és csendben vártunk,hogy mi lesz. Nem hallottunk semmit,mert mind a kettő suttogott,de aztán kicsit hamar visszatértek hozzánk. Niall suttogva elmondta,hogy most igazából a lány sietne ki,de majd megbeszélik. Kicsit zavartan,de azért idiótán vigyorogva lépkedett, így értünk ki. Nos a következő látvány mindegyikőnket váratlanul fogadott. Egy fiú várt kint,Levi mellett. Barna haja,barna szeme volt,és épp Levivel beszélgettek,amikor felnézett Lucy mosolyogva intett nekik,majd lefutott és adott egy puszit az öccsének a fiúnak azonban a nyaka köré kulcsolta a kezét,az magához húzta és megcsókolták egymást. Niall lesütötte a szemét,mi pedig a fiúkkal összenéztünk. Szegény ír manó,ezt látni neki borzalmas lehetett. Lucy elpirulva állt a két fiú közé, Levi vigyorogva nézte őket,a másik,akit a lány előbb megcsókolt,az pedig a derekánál fogva húzta magához.

 Miután mi is leértünk, furcsállva a helyzetet,de megálltunk előttük. Simon,Lau és Hope trió utánunk sietett,majd mellettünk megállva köszöntötték az új embert. A fiú Lucy-t elengedte és adott 2-2 puszit a lányoknak, Hope-nak és Lau-nak is. Simonnal kezet fogott,majd visszaállt Luc mellé és újra a derekánál fogva ölelte meg a lányt.

- Fiúk,ő itt Dave,a fiúm. - szólalt meg Lucy.

- Helló – nyújtotta a kezét felénk Dave,mi pedig megráztuk.

- Na menjünk – nézett körbe Kyle,majd megfogva Levi kezét (!!!) elindultak. Lucy büszkén nézett rájuk,majd miután Dave átkulcsolta Luc ujjait az övéin ők is elindultak. Mire mi feleszméltünk,már messzebb voltak így utánuk siettünk.

- Ti együtt vagytok? - nézett Levire és Kyle-ra Liam.

- Ühüm – mosolyodott el zavartan a lány.

- És mióta?

- Már egy ideje – válaszolt helyettük Lucy – Igazából mikor az X faktor elején megismerték egymást,már akkor volt valami. Aztán skype-on minden este beszéltek,majd később video-randiztak és miután mind a kettő kinyögte a másik iránti való érzéseit,egy kis segítséggel,de összejöttek. De ez szerencsére nem ment rá a Levivel lévő öcsi-nővér kapcsolatunkra.

- Úgy ahogy,ti Dave-el. Ahogy mondtad,nem ment rá a mi kis öcsi-nővér kapcsolatunkra.

- Tényleg ti mióta vagytok együtt? - tettem fel a kérdést Lucy-nak. Szorosan Dave-hez bújt,szegény Niall pedig alig bírta ki.

- Hát,már 5 éve – mosolyodott el,Louis,aki pedig épp ivott,félrenyelt és fuldokolni kezdett. Miután megmentettük,azonnal rákérdezett.

- 5 éve???? De az tök sok!

- Igen,de azóta is együtt vagyunk.

- De szép – mosolyodott el Zayn.

Dave csak bólintott egyet,majd végig hallgatta,ahogy a lányok elmesélik neki,hogy mi volt az edzésen,mit csinált a barátnője (ennél a résznél,nevetve belepuszilt Luc hajába) így mentünk haza az X faktor házba,bár úgy a közepénél a Dave-Lucy páros levált és ők a fiú házába indultak.

8.rész/Meglepetés

 Sziasztok drágák! Mivel nyár van,nem tudok részt írni,így ritkábban jönnek a részek,de nyár végére mindenképp szeretném befejezni a blogot! Köszönöm a majdnem 600 megtekintést! Csak 1 komi jött,kérlek ha tetszik KOMIZZATOK! puszillak titeket: Mira
 Lucy szemszöge:

- Na akkor most arra kérlek titeket,hogy hülyéskedjétek el az edzést,mert ez fontos! Most tanuljuk a koreót – kért minket Hope,mi pedig mosolyogva bólintottunk.

- Jól fogunk viselkedni Hope,nyuggancs – mondtam az általam kreált új szót.

- Nyuggancs? Erre nem is mondok semmit. Viszont fiúk – nézett a srácokra a koreográfia tanárunk – Ti is álljatok be.

Már bőven túl voltunk a Kelly Clarkson-os koreográfiánkon,ami egész jól megy mindenkinek,a fiúk (Akinek nincs barátnője) csakúgy csorgatták a nyálukat. Hope kitett magáért és egy igazán jó táncot kreált! Épp beálltunk és Hope mozdulatait figyeltük,és próbáltuk utánozni.

- 1,2,3,4 – tapsolt,miközben mi táncoltunk. - Nagyon jó lányok. Fiúúúk,mit csináltok?

Hátra néztünk,majd röhögve folytattuk a táncot.

- Csináljátok,ti hülyék! - állt oda Hope melléjük és kivette a kezükből a Pokémon labdát (???). Ők csak nevetve bólintottak,majd folytatták a táncot (???). - Fiúúúk,mit csináltok?

- Táncolunk – mondta Liam,majd folytatták a "táncot" ami annyiból állt,hogy a fejüket rázva ugráltak.

- Ez nem tánc – válaszolta Hope,majd kisebb vita jött,hogy "ez tánc,de nem,de igen". És ezzel el is telt 10 perc,majd Liam,miután látta,hogy elég időt húzott,bólintott egyet.

- Jó akkor ez nem tánc - és ezzel vége lett a veszekedésnek. - De mi minek táncoljunk? Fiúból vagyunk,nem vagyunk ügyesek! Maximum tapsolni tudok.

- Nagyon gratulálok,ehhez a képességedhez – fogta a fejét Hope. - Akkor a fiúk nem táncolnak,de akkor a lányok sem!

- Hőőőőő – hördültünk fel.

- Ezt nem – mondta Sam.

- Mi táncolni fogunk – Szögeztem le,a többiek pedig egyetértően bólogattak.

- Ilyen nincs! Az egyik fél nem akar táncolni,mert nem tudnak,ami valljuk be nem egy nagy feladat,hogy pár mozdulatot csináljanak! Ti meg lányok,itt erőszakoskodtok,hogy legyen tánc! Arrrrg – dühöngött Hope – Legyen elég! Kitalálok valamit,de táncolni fogtok,mert nem azért jöttetek,hogy össze vissza csináljatok mindent a színpadon! Lesz egy koreográfia és kész!

Megszeppenve hallgattuk a nálunk 3-4 évvel idősebb lányt,és valljuk be,jól csinálta a csend teremtést!

- Szünet,addig kitalálok valamit – sóhajtott,mi pedig kortyoltunk egyet.

- Fiúk,csak tudtok táncolni! - nézett rájuk Esmie.

- Nem tudunk! Na jó egy picit – mutatott tényleg egy nagyon picit az ujjaival Harry.

- Annyi pont elég – tapsolt elégedetten Mil.

- Nem fogom magam leégetni,gondolj bele a fél világ rajtunk fog röhögni. - nézett fel a telójából Zayn.

- Na ezt úgy mondjátok,mintha az összes Directioner nem látott volna még rólatok hülye képet! - vontam fel a szemöldököm.

- Jó nem arról van szó! - nézett rám összeszűkült szemekkel Louis.

- Dehogyis nem – röhögte ki Kyle.

- Na gyere csak ide – mondta Harry és felkapta.

- Engedj el,te gonosz göndör – ütötte Harry hátát Kyle,mert közben a fiú a vállára tette őt.

- Gonosz göndör? Mindjárt leejtelek – röhögött a fiú,és úgy tett,mintha leejtené.

- Hülye – sikította Kyle.

- Hülye,gonosz göndör? Mi lehet még? - vágott sértődött arcot Harry,mire Kyle felnevetett.

- Hülye,gonosz és "mindjárt egy göndör tinccsel kevesebb,mert kitépem,ha nem rak le" Styles – mondta gonoszul csapattársunk és a fiú gyorsan lerakta,mert tudta,hogy Kyle nem viccelt.

- Nagyon szemét vagy – röhögte Harry,Kyle pedig meglökte.

- Hagyjátok abba,emberek! - állította le őket Mil.

- Lucy – nézett rám Esmie.

- Mi az Ess? - néztem rá,ő pedig az ajtó felé biccentett. Először furcsán néztem rá,majd megfordultam.

Elállt a szívverésem,mikor megláttam.

- Jesszusom – suttogtam,ő pedig elmosolyodott és kitárta a karjait. Futni kezdtem felé,majd beleugrottam a karjaiba. Megpörgetett a levegőben,majd szorosan megölelt. - Nem hiszem el.

- Pedig itt vagyok – nevetett fel. Nyomtam egy puszit az arcára,majd még egyszer megöleltem.

- Wííí, Szia – ugráltak hozzá a lányok és mindegyikük nyomott egy puszit a fiú arcára.

- Fiúk, őt itt az öcsém. Levi – mosolyodtam és láttam mintha Niall kifújta volna a levegőt (???).

- Szia – nyújtott kezet neki Liam,majd a példáját követve a fiúk is ezt tették.

- Emlékszel még az akrónkra? - kérdeztem,mire rám nézett.

- Tavaly óta nem láttál,kiutazok hozzád Angliába és ez az első kérdéses? - nevetett,mire elvigyorodtam.

- Aha!

- Na jó gyere,de csak egyszer!

- Fiúúúk vegyétek lécci – adtam a fiúk kezébe a már kamerára állított telefonomat. - 1,2,3

Elkezdtem két rúgást csinálni,majd hirtelen felkapott,én gyorsan a nyaka köré kulcsoltam a kezem ő pedig elkezdett a nyaka körül pörgetni. Miután pörgetett egy párat még,lassulni kezdett,majd megfogott és lerakott a földre. Kaptunk tapsot is meg minden,Niall pedig visszaadta a telóm. Gyorsan kiraktam twitterre,ezzel a szöveggel:

" @LeviSwite Végre látlak! Hiányoztál ám,és végre megvillanthatjuk a közös tehetségünket ;)"

- Szia! Hope vagyok – nyújtotta a kezét a koreográfusunk Levinek,akinek mintha elakadt volna a szava. Hope szép lány,csak kicsit idős Levinek. Felnevettem,majd belesúgtam a legközelebb lévő embernek a fülébe,aki Niall volt:

- El sem merem képzelni,hogy Levinek mik lehetnek most a gondolatai.

Niall értette a célzást és felnevetett,majd megcsóválta a fejét.

- Gonosz!

- Az – kacsintottam rá,és mintha vörösebb lett volna (???) a szokásosabbnál.

- Na lányok,fiúk akkor kezdjük az edzést! - csapta össze a tenyerét Hope és Levit leültette egy székre velünk pedig újrakezdte a koreót. Táncoltunk (inkább ugráltunk,de volt benne tánc is) a fiúk is meg voltak vele elégedve,és mi is. Miután végeztünk, Hope megkönnyebbülten  sóhajtott egyet,és lehuppant a Levi melletti székre. Ez újabb szünetet jelentett,mi pedig vidáman kortyoltunk egyet és lefeküdtünk a földre. Poénból ráültem Ess-re,aki nevetve próbált lelökni. Dave közben édes SMS-ekkel bombázott és éreztem,hogy az arcom kezd hasonlítani egy pulykáéhoz.

- Mi van Luc? Bomba robbant a fejecskédben? - röhögött ki Levi,célzást téve a fejem pirosságára. Megvontam a vállam,majd visszafordultam a telómhoz,Levi pedig Hope-hoz.

- Ahw,ezt nézd meg – mutattam Ess felé egy másik SMS-t Dave-től.

- Luc,te vagy az egyik legjobb haverom,és hidd el,nagyon cuki,de nem érdekel! - nézett rám aranyosan a barátnőm,mire elmosolyodva bólintottam egyet.

Még váltottunk pár SMS-t,majd vigyorogva néztem fel twitterre. Megnéztem 1-2 rajongó tweetjét,ami tetszett az RT-tem,majd kiléptem és újra kezdtünk próbálni.

Harry szólójánál

- Állj! - kiáltotta Hope. - Itt gyertek közelebb egymáshoz,sokkal! Harucy pároska,ti vagytok most a fénypontban! Lucy rakd az egyik kezedet Harold mellkasára,Harry te a derekánál fogva húzd magadhoz közelebb. Így jó!

Harry vigyorogva élvezte a helyzetet,de amikor kapott egy "Mindjárt leütlek" pillantást lehervadt a mosoly az arcáról.

- Sőőőt! - jutott valami eszébe Hope-nak – miután Harry elénekelte a szólóját,akkor adj neki egy puszit.

- Mi van? - háborodtam fel.

- Ez így jó – bólogatott Harry,én meg bosszúsan néztem rá.

- Ezt nem gondoltad komolyan! - ütöttem bele a mellkasába ököllel.

- Aúúúú – jajdult fel,én meg kibontakoztam az öleléséből.

- Így lesz és kész! - zárta le a témát Hope,mielőtt vita lett volna belőle.

Még elpróbáltuk párszor (közben Levi inkább elment,azt mondta,hogy feltalálja magát),majd átöltöztünk. Már késő délután volt,így melegebben öltöztünk fel.