11.rész/Keringő előkészületek

 Sziasztook! Új rész,és remélem tetszeni fog! Küldtek nekem egy blogoz,amiről nem szólnék sokat,de a másolás+beillesztés nekem is megy! Nem tudok mit hozzászólni,nem is akarok,de ez...-.-' Na,no comment,remélem tetszik nektek <333 Puszi és komizni ÉR! Mira
Lucy szemszöge:

Elengedtek minket az utolsó próbákról,és mivel Dave felajánlotta,hogy elvisz minket ezért beültünk az ismerős kocsiba.

- Annyira hiányzik – nyavalygott Kyle. Elvonási tünetei vannak,mivel Levi ma repült vissza Magyarországra.

- Jaj,Kyle! Ne gondolj Levire! Végre lesz egy igazi csajos programunk! Olyan kevés volt az X faktor eddigi ideje alatt! Élvezni kell! Ha mégegyszer meghallom a nyavajgásodat,kidobatlak a kocsiból! - szólt rá élesen Esmie,mivel már nagyon idegesítette Kyle nyöszörgése.

A lány puffogva dőlt hátra,és az út további részében csöndben utaztunk. Dave egyszer csak lefékezett és lassan parkolni kezdett.

- Itt is vagyunk – bólintott.

- Köszi – kiáltották a lányok már az utcáról,én pedig nyomtam az arcára egy puszit.

- Szeretlek! - súgtam a fülé.

- Én is – kiáltotta utánam nevetve.

Beértem a lányokat,és megálltunk az üzlet előtt.

- Na menjünk – nyitott be Mil.

Bementünk és tátva maradt a szánk. Annyi csodaszép ruha volt.

- Úristen – nyögtem ki.

- Na ne – csodálkozott Kyle.

- Úúúú – nézett körbe Ess.

- Lányoook – jött elő egy pult elől,egy harmincas nő. - Sziasztok! Victoria Ollins vagyok! Egy férfi hívott fel,hogy délutánra várjalak titeket!

- Igen,én Esmie Gawarneder vagyok – nyújtott kezet. Majd egyesével mutatott rajtunk végig – Ő itt Lucy Swite. Ez a lány Samantha Echoment. Ő ott Milly Nuston. És az a lány Kyle Wourond.

- Sziasztok lányok! - nézett ránk kedvesen – A férfi nem mondta,hogy miért jöttök ide! Megtudhatom az okát?

- Keringőzni fogunk. - válaszolt Sam.

- Ó,milyen jó az! - csapta össze a tenyerét. - És milyen stílusú ruhákat szeretnétek?

- Hát azt megbeszéltük,hogy a partnerünknek oda kell hozzánk férnie. - vigyorogtam rá.

- Szóval akkor nem túl habos. Nem kell felsorolnotok,öt lány,tehát öt stílus! Most elengedlek titeket,a próbafülkék ott vannak – mutatott a pult melletti irányba. - Nyugodtan válogassatok!

Szétszaladtunk,és válogatni kezdtünk. Kiválasztottam kezdetnek egy vicces,habos ruhát. Felvettem és kikértem a lányok véleményét.

- Mini muffin – röhögött rajtam Esmie,és a többiek is nevetni kezdtek.

- Nem is – kuncogtam,majd behúztam a fügönyt és öltözni kezdtem.

Már vagy fél órája keresgéltünk,amikor Kyle felkiáltott.

- Lányok nekem megvan!

Mind odarohantunk és szemügyre vettük a lányt.

- De menő – kacsintottam rá – Niall oda lesz érted.

- Bizony! Csak maradjon rajtad a ruha a keringőig – kuncogott Sam. Mi óriási nevetésbe törtünk ki,szegény Kyle,meg csak állt és nézett minket.

- Jó,én akkor is megvagyok! - vonta meg a vállát és visszaöltözött.

Mi tovább keresgéltünk. Már Milnek is meg volt a ruhája,és Esmie is épp próbált,Sam vadul nézegetett,amikor megláttam a tökély ruhát. Berohantam vele egy fülkébe és felvettem. Ha megnéztem,akkor kiemelte (a tánc által adott) egész jó alakomat. A hajamat is nagyon szépen meg lehet hozzá csinálni,és dekoltázst is találtam benne. Büszkén húztam ki magam a tükör előtt,és kikiáltottam a lányoknak.

- Megvagyoook!

- Muti – hallottam Ess hangját. Kilptem a fülkéből és megálltak a 4 lány előtt.

- Azta – néztek rajtam végig. Vigyorogva,lassan forogtam egyet és mikor visszaérkeztem az induló pontomra.

- Ez nagyon jó – ölelt meg,a még ruhájában lévő Esmie.

- A tied is – nevettem és elengedtem a lányt.

- Sam,megvagy? - kérdeztem.

- Nem – sóhajtott szomorúan.

- Akkor segítünk – néztünk össze. Mindannyian keresni kezdtük a Sam-nek tökéletes ruhát. Egyszer csak megakadt a kezemben egy egyész jó ruha.

- Saaaam – kiáltottam,és fél perc múlva ott termett mellettem az említett. - Ezt nézd.

- Ahw – nézett a kezemben lévő ruhadarabra. - Csak legyen jó!

Betoltam az egyik fülkébe és a lányokat is összehívtam.

- Meg vagy már? - kérdeztem. Már vagy 10 perce bent volt.

- Csak álmodozok – kuncogott. Ekkor elhúztuk a fügönyt és Sam-re néztünk. A ruhát mintha rá öntötték volna.

- Csináljunk egy képeeet – kértem őket,mire ők a felvett ruhákban nyomultak a tükör elé. - Csííííz.

Megnéztük és megállapítottuk,hogy igen jól sikerült.

- Még egyet! - kérte Ess.

- Pózolj! - mondtam és fotóztam.

- Ez is jó lett – néztem a fotót,és a többiek egyetértően bólogattak.

- Jó,bizony!

- Na lányok,vegyük vissza a saját ruháinkat,rakassuk el ezeket és menjünk haza! - terelgetett ki minket Ess.

Mindenki átöltözött és elrakattuk a ruhákat. Hívtam Dave-t és miközben vártunk rá elbeszélgettünk az eladó lánnyal.

- Szerencsés fiúk a táncpárjaitok – nézett rajtunk végig kedvesen.

- Biztos... Az más kérdés,hogy mi szerencsések vagyunk e velük – kuncogott Mil.

Már vagy 15 perce csevegtünk mindenféléről, Vici mesélt sok cikis sztorit,mi meg nevetve hallgattuk. Persze mi is meséltünk (az X faktort kihagytuk,mert nem árulhatjuk el...) sokat,legtöbbet az ugyan ilyen cikis sztorikról. Hirtelen csilingelni kezdett,a vendég érkezésére felhívó csengő. Odafordultunk,mire Dave gyors léptekkel felénk tartott.

- Jó napot! A lányokért jöttem.

- Szia – nézett Victoria, a vagy fél fejjel magasabb Dave-re. - Vigyed őket nyugodtan.

Dave megfogta a kezem,mire én az ujjaim rákulcsoltam az övéire.

- Látom meg van az első párocska – mosolyodott fel,amolyan 'mindent tudó' fejjel Vici.

- Neeem,nem vele táncolok. - mondtam,mire az eladó elkerekedett szemekkel nézett rám.

- Te-tessék? - dadogta.

- Jaj! Bocsánat,ez félreérthető volt! Nem mi választottuk a párjainkat,ő meg amúgy sem keringőzik – magyaráztam.

- Oké – fújta ki a levegőt az eladó,mi pedig elköszöntünk és a kocsihoz siettünk. Beültünk a járgányba,és magyarázni kezdtünk Dave-nek a ruháinkról.

- Mutassak fotót? - kérdeztem a fiútól.

- Az akarod,hogy neki menjek egy fának,vagy esetleg egy kocsinak? - vonta fel a szemöldökét,még mindig az utat figyelve.

- Jaa,nem – ráztam meg a fejem. - Majd otthon!

- Otthon nyugodtan!

- Jó,addig felrakom twitterre. Meg facebookra is.

- Milyen szöveggel? - fordult felém,a mellettem ülő Ess.

- Hm...Szuper lányok,szuper napja – válaszoltam. Esmie megvonta a vállát,majd körülnézett. Mindenki (Dave és az ő kivételével) kezében telefon volt, RT-ésre készen állva. Ess is előkapta a telóját,én meg tweeteltem. Majd az fb következett.

- Kocka csoport! - szólt Dave, 10 perc után. - Itt vagyunk! Szálljatok ki.

Gyorsan teljesítettük a "parancsot" és bementünk a házba. Mondjuk én előtte adtam Dave-nek egy búcsú csókot,mert ő sietett edzésre. Elválltunk és követtem a lányokat.