Úúúj rész! Szóval olvassátok és komizzátok,mert 1 hetet kellett várnom, hogy 1 hozzászólás összejöjjön. Kérlek, ha tetszik írjatok!
Lucy szemszöge:
Lucy szemszöge:
Levonultunk,majd jött egy nagy
csapatölelés.
- Nagyon szeretlek,ugye tudod? -
súgtam Dave fülébe.
- Volt egy ilyen sejtésem –
mosolygott.
- Mennem kell ruhát felvenni,meg
menni a sminkeshez,a fodrászhoz is. És van rá fél órám.
- A ruhában tudok segíteni –
vigyorodott el pimaszul,mire felnevettem.
- Nem kell köszi,egyedül is
megtudom csinálni – adta neki egy utolsó csókot és elsiettem.
A ruha volt a legkönnyebb a cipővel együtt,majd jött a smink.
Mindegyikünket beültettek 1-1
székbe,és elkezdtek csinosítani. Nem kaptunk feltűnő
sminket,nekem a szememre egy enyhe rózsaszín szemfestéket
tettek,majd jött a szempillaspirál és tussal 'macskás' stílusúra
húzták ki. Végül jött egy pasztell rózsaszín rúzs a számra.
Kyle-ra egy bézs színű szemfesték került,simán kihúzva
tussal,majd szempillaspirál és egy "csókra hívó" színű
rózsaszín rúzst kapott. Mil-nek nem volt kifestve a szeme,csak
egyszerű szempillaspirál és vörös rúzs,ami kiemelte (tényleg
szép) ajkait. Sam a ruhája és a cipője miatt egy füstös fekete
szemfesték került rá,és egy nem látszó szájfény,amitől csak
csillogtak ajkai. Végül Esmie-n egy lila szemfesték foglalt helyet
és egy lilás-rózsaszínes szájfény. Miután a sminkek rajtunk
voltak,mentünk a fodrászhoz,aki rendesen megtépte a hajunkat. At
enyémet egyszerűen hullámosították és oldalra fésülték,majd
került rám egy kiló hajlakk,hogy biztosan tartson. Miközben a
frizurámat csinálták,azon gondolkoztam,hogy jó lehetnék
légyfogónak,a hajlakkba beleragadnának a legyek. Majd végignéztem
a társaimon. Kyle-t is úgy hagyták,csak a masnit kötöttek bele a
sűrű lobonca közepébe. Sam-nek is kibontva volt,felül pedig egy
vízesés-fonás ékeskedett,ami nagyon gyönyörű volt,sűrű
hajában. Mil-nek összekontyolták,és a konty köré (hogy ne
látszon a hajgumi és a rengeteg csatt) befonták egy kimaradt
tincsét,amit újabb hullámcsattokkal biztosítottak,de most már
barnával,így nem látszott. Végül Esmie gyönyörű göndör
haját egy lenti kontyba rakták és a fél haját kiengedve hagyták.
Kis fehér virágos csattokat raktak bele,így gyönyörű frizurája
lett. Szóval így néztünk ki:
Ezek után megkerestük a fiúkat,akik
már a színpad mellett álltak. Elismerő pillantásokat
kaptunk,köztük pedig Dave is ott állt.
Mikor odaértünk,a karjai a derekamon foglaltak helyet és a fülembe súgott:
Mikor odaértünk,a karjai a derekamon foglaltak helyet és a fülembe súgott:
- Gyönyörű vagy –
elmosolyodtam,majd megcsókoltam. Ezek után elkaptam Niall
végigmérő pillantását,amit egy 'szánalmas vagy' tekintettel
koronáztam meg. Igen,volt valami abban a fiúban,de köztünk soha
nem lehetett volna semmi,az üldözésével pedig csak jobban
eltaszított magától. Lehajtotta a fejét,én pedig tovább
nézelődtem. Ekkor a felénk siető Esmie-t és Sam-et pillantottam
meg. Feléjük siettem,ezzel Dave-t a többiekkel hagyva.
- Hát ez is eljött – motyogta
Ess,majd hárman megöleltük egymást. Ezek után Sam tovább ment
a többiekhez,én pedig szorosan megöleltem barátnőmet.
Kicsit
szipogtunk mindketten,hiszen mikor legutóbb így voltunk,ilyen
alkalomnál az tavaly volt és akkor még nem volt Super Girls,sem X
faktor,sem mini Lucy vagy Dave a hasamban.
- Ugye tudod,hogy mindenképp te
leszel a keresztanyja,ha megszületik...Ehhez ragaszkodom –
suttogtam,mire bólintott egyet. Majd visszamentünk a többiekhez
és én újra Dave mellett foglaltam helyet. Miután vége volt a
nagyon sokáig tartó szünetnek,Simon is megjelent.
- De szépek vagytok lányaim! -
mért végig minket büszkén. - Nagyon ügyesek voltatok! Szerintem
be fogunk kerülni.
- Reméljük!
- bólintott Mil. Még beszélgettünk picit,majd mikor lement a
színpadról a sztárfellépő felkonferáltak minden X faktorost.
Még adtam egy gyors 'szurkolj,hogy nehogy elessek' csókot Dave-nek
és Harry-be karolva indultunk ki. Vagyis inkább ő vezetett ki.
Mikor megint újrakezdődött a sikítás,már nyugodtabban
fogadtuk. Megállt minden pár egymás felé fordulva és
felcsendült a zene,ami a Gyertyafény Keringő volt. A közönség
is elcsendült,majd én és Harry elkezdtük csinálni az első
lépéseket.Miután megvoltunk velük,a mögöttünk lévők
becsatlakoztak. Majd a mögöttük lévők és így tovább,mikor
végül mindenki eltáncolta az első mozdulatokat.Majd angol
keringőzni kezdtünk rendesen és néha helyet cseréltünk más
párokkal,így haladtunk tovább. Majd mikor visszaértünk az
eredeti helyünkre párt cseréltünk. Pechemre Niall-hez kerültem,ő
pedig vigyorogva fogadott. Miközben ketten táncoltunk,rá sem
néztem,csak az ismerős lépéséket folytattam. Mikor
visszacseréltek minket,Harry-re néztem,aki rám kacsintott.
Rámosolyogtam,majd középre húzott. Egyszerre lépkedtünk,majd
mikor a hátam mögé vetettem egy pillantást,könny gyűlt a
szemembe. A színpad mögött ott állt a családom. Anya,Apa és
Levi is,akik Dave-el együtt le sem vették rólam a szemüket.
Esmie is odanézett,és ugyancsak megpillantotta a sajátját. Utána
összenéztünk,és egymásra mosolyogtunk,végül Harry-vel megint
elváltunk,és jött AZ emelés. Egy másik X faktoros lányt az
összes fiú felemelte és ott tartotta egy percig. Majd lerakták
és visszatértek a párjainkhoz. A közönségnek háttal
fordítottak minket és jött a 'hátradöntős jelenet' tehát a
fiúk nyaka mögé kulcsoltuk a kezünket,ők pedig a derekunknál
fogva hátradöntöttek és így egy félkört köröztek
velünk,majd visszaemeltek. Mikor újra szembekerültem Harry-val
előre keringőztünk, és végül az adott mozdulatba álltunk be,
végpóz gyanánt. Mikor meghajoltunk újabb tapsvihar töltötte be
a csarnokot,majd levonultunk párokban.
- Anya,Apa,Levi
– öleltem át őket szorosan,és közben éreztem,hogy meleg
könnyek kúsznak le az arcomon.
- Kicsim –
zokogott anya,és erősen ölelt. - Annyira hiányoztál.
- Te is –
mondtam,majd a többiekre pillantottam. Mindenki családja itt volt.
- Szia,nővérkém
– adott 2 puszit Levi,majd szorosan átölelt. - Megyek,ha nem
baj.
- Dehogy is!
Köszöntsd csak – biccentettem Kyle felé,az öcsém pedig
megindult a lány felé. Mikor az észrevette,hozzáfutott és
megcsókolta.
- Tudod,én
is elvárnám az ilyen köszöntést – suttogta a fülembe valaki.
- Ha nagyon
akarod – fordultam meg,majd hosszan megcsókoltam az
illetőt,akit nem lesz nehéz kitalálni,hogy Dave volt.
- Ja
édeském,annyira édesek vagytok együtt – mosolygott anya,én
pedig felé fordultam,Dave pedig átölelt a derekamnál fogva.
Rámosolyogtam anyára.
- És nem tervezgettek közös jövőt? - kérdezte apa.
- Majd ahogy jön – válaszolta Dave,én pedig nyeltem egyet. Ők még nem tudják,hogy állapotos vagyok.
- Dave megyek,beszélek egy picit anyuval. - súgtam neki,majd elengedtem és anyut behúztam az öltözőnkbe.
- Mikor mentek vissza? - kérdeztem tőle.
- Holnap megyünk is,mert csak látni akartuk,hogy hogyan keringőzöl és versenyzel kicsim.
- Honnan tudtátok,hogy keringőzöm? - vontam fel a szemöldököm.
- A lovagod értesített.
- Dave?
- Igen kicsim. Szereted őt nagyon,ahogy én látom – mosolyodott el anya,de közben engem fürkészett.
- Mindennél jobban. Viszont valamiről beszélgetnünk kéne.
- Miről drágám? - kérdezte vidáman.
- Erről Dave sem tud,csak a lányok. - kezdtem.
- Beteg vagy? - ijedt meg anya.
- Nem...Hanem – folytattam,de megint félbeszakítottak.
- Ki akarsz ide költözni.
- Igen,majd valamikor,de nem erről van szó...
- Akkor...
- Anyu,állapotos vagyok – mondtam ki,neki pedig elakadt a szava.
- Te-tessék kicsim? - kérdezte.
- Terhes vagyok,anyu – néztem rá,ő pedig felsikított.
- Jaj,drágám! Gratulálok! Hány hónapos?
- Még csak egy. De Dave még nem tudja. Ma voltunk dokinál,mert folyamatos rosszulléteim voltak. Először csak azt hittem,hogy a stressz miatt,de hát nem amiatt volt.
- Kicsim,nagyon gratulálok! És mi lesz a csapattal? - kérdezte,már egy kicsit nyugodtabban.
- Maradni fog! Csak most kezdődött el. Amint megszületik a pici turnéni megyünk,persze vele. És nem a durva beosztásút.
- Rendben. Én nagyon örülök nektek,drágám,de szerintem mennetek kell,ahogy hallom!
- Igen,tényleg! Szurkolj anyu! - pusziltam meg,majd kisiettem a többiekhez.
- Mi volt,kicsim? - fonta át karjait körülöttem Dave.
- Csak meséltem neki,hogy mik voltak,míg nem volt itt.
- Aham – suttogta,majd megcsókolt.
- Mennem kell,majd nemsokára jövök – kacsintottam rá és Simon-al meg a lányokkal együtt kivonultunk a színpadra.
Rámosolyogtam anyára.
- És nem tervezgettek közös jövőt? - kérdezte apa.
- Majd ahogy jön – válaszolta Dave,én pedig nyeltem egyet. Ők még nem tudják,hogy állapotos vagyok.
- Dave megyek,beszélek egy picit anyuval. - súgtam neki,majd elengedtem és anyut behúztam az öltözőnkbe.
- Mikor mentek vissza? - kérdeztem tőle.
- Holnap megyünk is,mert csak látni akartuk,hogy hogyan keringőzöl és versenyzel kicsim.
- Honnan tudtátok,hogy keringőzöm? - vontam fel a szemöldököm.
- A lovagod értesített.
- Dave?
- Igen kicsim. Szereted őt nagyon,ahogy én látom – mosolyodott el anya,de közben engem fürkészett.
- Mindennél jobban. Viszont valamiről beszélgetnünk kéne.
- Miről drágám? - kérdezte vidáman.
- Erről Dave sem tud,csak a lányok. - kezdtem.
- Beteg vagy? - ijedt meg anya.
- Nem...Hanem – folytattam,de megint félbeszakítottak.
- Ki akarsz ide költözni.
- Igen,majd valamikor,de nem erről van szó...
- Akkor...
- Anyu,állapotos vagyok – mondtam ki,neki pedig elakadt a szava.
- Te-tessék kicsim? - kérdezte.
- Terhes vagyok,anyu – néztem rá,ő pedig felsikított.
- Jaj,drágám! Gratulálok! Hány hónapos?
- Még csak egy. De Dave még nem tudja. Ma voltunk dokinál,mert folyamatos rosszulléteim voltak. Először csak azt hittem,hogy a stressz miatt,de hát nem amiatt volt.
- Kicsim,nagyon gratulálok! És mi lesz a csapattal? - kérdezte,már egy kicsit nyugodtabban.
- Maradni fog! Csak most kezdődött el. Amint megszületik a pici turnéni megyünk,persze vele. És nem a durva beosztásút.
- Rendben. Én nagyon örülök nektek,drágám,de szerintem mennetek kell,ahogy hallom!
- Igen,tényleg! Szurkolj anyu! - pusziltam meg,majd kisiettem a többiekhez.
- Mi volt,kicsim? - fonta át karjait körülöttem Dave.
- Csak meséltem neki,hogy mik voltak,míg nem volt itt.
- Aham – suttogta,majd megcsókolt.
- Mennem kell,majd nemsokára jövök – kacsintottam rá és Simon-al meg a lányokkal együtt kivonultunk a színpadra.
Jajj! Olyan boldog vagyok! Ez annyira cuki! :) Remélem minden rendben lesz! Szeretem a happy endeket. :D
VálaszTörlés