Zene

2013. szeptember 28., szombat

23.rész/8 hónap múlva

Sziasztook :))) Ahw,nagyon aranyosak vagytok, mert mindig elfelejtem megnézni a kis chat ablakot, de oda is szoktatok írni és egy rossz szavam nem lehet! Oda én nem szoktam írni, és higgyétek el amint tudom hozom a részt! Szóval köszönöm Reginek, Beának és Annának (így név szerint), hogy érdeklődtek, meg ilyenek <33 Néha irkálnak oda egyéb emberek is angolul, nos nem tudom kicsodák, nem is törődök velük! Jó olvasást és írj komit ha tetszik <3

Sam szemszöge:

8 hónappal később

Mióta keringőztünk még az X faktorban,azóta 8 hónap telt el. Hogy mik történtek addig?
1, A következő héten a FOB-tól a The Phoenix-et énekeltük,végül az X faktorban 2.helyezésűek lettünk.
2, X faktor turnén voltunk,és 1 hónapja véget is ért
3,Lucy-t eljegyezte a barna herceg
4,A baba szépen növekedett,most már 9 hónapos
5,A baba lány lesz,így majd mi tudjuk tanítgatni
6,Végül közös megegyezés szerint a kis csöpség neve Cammie Katherina Carvolet.

A szobát ugye érthető okokból babarózsaszín lesz,így azt festettük ma. Lucy és Dave összeköltöztek,vettek egy nagyobb házat,ami emeletes,és közös pénzünkből. Ugyanis egy új házat vettünk,így mindegyik lakást mi uraljuk. Én lakok a 1.Emeleten Kyle-al és Mil-el. Ess és Lucy-Dave pedig lent a földszinten. Luc-ék lakása egy 5 szobás,egy gyerekszoba,egy nappali/előszoba,konyha,fürdő és Dave-k szobája. Mi a babaszobát festettük,így több doboznyi festékkel,és 6 nagy ecsettel kezdtük el reggel 8-kor. Ahhoz képest,hogy Lucy terhes,olyan mint volt,persze egészségesebben eszik,de ugyanúgy bulizik velünk (pia nélkül) nevet sokat,és nem egy aggódó borzalom. Néha-néha szünetet tartottunk a festésben,mert valaki éhes volt,de ilyenkor a többiek folytatták. Luc sokat dolgozott,így megértjük,hogy ki volt fáradva,ezért Dave már este hétkor elvitte aludni,de ő maga még visszajött.Az utolsó simításokat végeztük a szoba színén és magán a falán,amikor az egyetlen fiú/férfi elővett több csomag falimatricát. Rózsaszín-fekete alakok voltak,pl.: Mickey Egér és Minnie, vagy egy kislány aki lufit tart a kezében. Édesek voltak,így eldöntöttük,hogy amint megszárad a szoba,holnap első dolgunk lesz ezeket felragasztani. Közben már 2 saját dalt kiadtunk,aminek nagy sikere volt. Simonnal még mindig tartjuk a kapcsolatot,tud a babáról is (bár arról már minden ki,hála a turnénak),és támogat minket,mindenben. Hogy hogyan fogadta a közönség a Super Girls babát? Bár először nem értették,mert Lucy nagyon fiatal,de amint látták,hogy milyen szeretettel beszél a jövendőbeli lányáról,az utálkozás szeretésbe ment át,így egy mindennapi videóblog segítségével mindenki,akit érdekel,hogy mit csináltunk,hogy van Lucy és a baba,azt abban tájékoztatjuk. Szerencsére több millió embert érdekel,így a rosszabb napokon is sikerül miből merítenünk energiát. Mi,lányok összetartóbbak vagyunk mint valaha. Segítünk egymásnak mindenben,vigyázunk Lucy-ra és magunkra is.
 - Huh,ez durva volt – huppant le a kanapéra Kyle,és megtörölte a homlokát.
- De kész a baba szoba – mosolygott Mil,aki mint 18 éves (kövi hónapban lesz 19) boldogan várja a baba jövetelét.
- Köszi lányok a segítséget – nézett rajtunk végig fáradtan Dave. - De ideje hazamenni. Fáradt vagyok,jó lenne már aludni.
- Oksi – álltunk fel,adtunk neki 1-1 puszit,majd kimentünk a szobából,fel a sajátjainkba. Én még az enyémen megnéztem egy új részt a kedvenc sorozatomból,olvastam picit,majd lefeküdtem aludni. Ekkor hirtelen kipattantak a szemeim,és gyorsan megnéztem hányadika is van ma...Augusztus 1.,és be volt keretezve a naptáramba 8.-a,ugyanis arra az időpontra rakták ki Luc szülését. Eléggé fáradt voltam már,de muszáj volt SMS-t írnom Dave-nek,remélve,hogy még megkapja.
'Bocsi,a zavarásért,csak annyi,hogy a bútorok már megvannak a picinek?' - írtam neki.
'Szia,igen megvannak :)' - küldte vissza.
'Az ágy,a pelenkázó,a kis szekrény,könyves/játék polc,is?'
'Igen,nyugi,már mindenre gondoltunk'
'A függöny is megvan?'
'Igen,Sam és a szőnyeg is! Na jó éjt xoxo' – írta én pedig nyugodtan raktam félre a telefont és feküdtem le. Azért megnyitottam a baba szoba fájlát a telómon,hogy biztos minden megvan e,mert virtuálisan be tudtuk rendezni a szobát. Mint valami Barbie World,hiszen konkrétan minden rózsaszín a pici szobájában. Végül megnyugodva aludtam el,hogy holnap összeszerelünk mindent és készen leszünk az utolsó simításokkal is a baba-projektnél. Már csak a gólyának kell kibontania szoros csomóit.

Másnap

Reggel amolyan 'új nap van' boldogság töltött el,majd gyorsan elkészültem,és siettem le Luc-hoz,hogy felállítsuk a bútorokat.
- A szoba nagyjából megszáradt,de Dave most szenved a kisággyal – mondta,meg elnevette magát – Nagyon béna,nem megy neki.
- Hallom,drágám! Csak hogy tudd,nem te vagy itt és rakod össze ezt a hülye ágyat – kiáltott ki nekünk,majd egy perc múlva megjelent. Adott két puszit – Szia,tudnál segíteni? Elvileg ti ügyesebbek vagytok!
- Persze – nevettem,majd bementem a szobába,és Lucy-ra,majd Dave-re néztem – Ez most komoly?
- Én mondtam,hogy vicces – kuncogott barátnőm,a fiú pedig felsóhajtott.
- Nem így kéne kinéznie ugye?
- Hát nem éppen – bólintottam,majd szétszedtük az "ágyat". - Elolvastad hozzá a használati utasítást?
- Ööö...Adtak hozzá? - vakarta Dave a fejét,mire Lucy felsóhajtott.
- Drága Dave! Ilyenkor elgondolkozom,hogy hogyan tetted le az érettségidet. - rázta a fejét,majd adott egy puszit a vőlegényének.
- Na,nézzük! - jött be a többi lány az ajtón,majd leültünk és elkezdtük tanulmányozni a használati utasítást. Miután részletesen átböngésztük,következett az összerakás.
- Azt oda – mutatta Ess Mil-nek,aki engedelmesen oda tette az egyik hozzávalót.
Szépen lassan elkezdett kialakulni a normális ágy kinézet,így folytattuk.
 - Neeem! Azt ide – böngészte az utasítást Lucy,közben pedig tettük amit mond. Így mikor az ágy felépült,büszkén húztuk ki magunkat. - Kéész! Köszi lányok!
- Jaj Luc! Érted mindent – ölelgettük meg óvatosan,majd hirtelen csengeni kezdett egy telefon.
- Ez hol lehet? - kezdtem kutatni,mert az enyém volt. - Segítsetek! Nem találom!
A többiek kissé bosszúsan kezdték keresni a telefont velem együtt.
 - Megvan! - kiáltott fel Mil,mire odafutottam és felvettem. Tátogtam egy köszit,és hallgattam ki szól bele. Legnagyobb meglepetésemben Zayn volt.
- Szia drága! - köszönt bele – Már le akartam tenni.
- Mi az Zayn? - kérdeztem.
- Lenne egy buli.... - kezdte,de félbeszakítottam.
- Nekünk nem jó! Lucy-t nem lenne túl jó terhelni...mert nincs annyira jól – hazudtam,de csak egy picit...Igazából tökéletesen van,éppen Esmie-vel nevet valamin.
- Sam,nem kell hazudni. Konkrétan az egész világ tudja,hogy a kicsi lány terhes. Ráadásul nézzük a videókat,így mindenről értesültünk. Nem lenne pia,igazából picit beszélgetni. - kicsit döbbenten hallgattam a volt "párom".
- O..oké – egyeztem bele – Átjöhetnétek segíteni. Épp a bútorokat rakjuk össze,és Dave egyedül nem boldogul,mi pedig nem tudunk sokat segíteni.
- Mondasz egy címet? - azonnal lediktáltam,majd lerakta egy '10 perc múlva ott vagyunk-al'.
- Láányoook – kiáltottam be.
- Mi van? - hallottam Kyle-t.
- Jönnek a fiúk.
- Milyen fiúk? - kérdezte Dave,kissé aggódva.
- Az 1D-sek. - mentem be a szobába mire valamennyi arc kividult.
- De jó – ugráltak a lányok Lucy-val.
- És segíteni fognak? - vonta fel a szemöldökét a fiú.
- Azért jönnek – bólintottam,mire a vőlegény nyugodtan bólintott.
- Akkor jöhetnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése