24.rész/Találkozás újból és a rendezés

Sziasztok :) Elég jó hetem volt, szóval megérdemeltek egy részt annak ellenére, hogy nem komiztatok...Hiába írtatok egy időben, a blog története 180 fokos fordulatot vett és nem tudom, hogy tetszik e nektek! Valószínűleg több részt fogtok kapni ez időben, mert szeretném befejezni a blogot. A másik, ami NAGYON FONTOS! Az oldal jobb oldalán van egy közvélemény kutatás. KÉRLEK MINDENKI AKI MEGNÉZI, VAGY OLVASSA EZ A BLOGOT AZ VÁLASSZON AZ ALÁBBI PONTOK KÖZÜL! Tudnom kell, hogy érdekel e más sztori is titeket tőlem, szóval kérlek, válasszatok! Puszi

Lucy szemszöge:

Nagyon örültünk,hogy jönnek az 1D-s fiúk,hisz nagyon régen láttuk őket. 10 perc múlva csengettek,addig pihentünk. Dave ment ajtót nyitni,bár nem sok hang szűrődött ki,Harry-ét egyből megismertem. Felálltam,majd vártam,hogy jöjjenek.
− Kicsi Láány – futott hozzám,majd előttem megtorpant.Gyengéden megöleltem,majd nyomtam egy puszit az arcára. - És itt a még kisebb lány.
− Itt bizony – mosolyodtam el,mert a hasamat simogatta. Felvirultam amikor a többiek
beléptek a szobába. Először mindenki a saját "párját" köszöntötte,majd hozzám jöttek,úgymond 'pocak látogatóba'.
− Itt van a kis Cammie – mosolygott Liam,majd a fülét a hasamhoz érintette,hátha rúg vagy valami ilyesmi.
− Szia drága – ölelt át Lou,és le"pacsizott" a pocakommal. Felnevettem erre a tettére és adtam neki egy puszit.
− Szia – mosolygott Zayn – Csak egyet ígérj meg!
− Mi legyen az? - vontam fel a szemöldököm.
− Amint lesz haja hívj fel,had adhassak neki tanácsokat. - felnevettem.
− Ígérem! - mondtam,mire kaptam egy puszit tőle.
− Szia Lucy – nézett rám kék tekintetével.
− Szia – mosolyodtam el.
− Jó újra látni – súgta a fülembe,miközben átölelt. - Hogy van?
− Jól,erős kicsi.
− Na akkor hol van a híres szoba? - kereste Harry,mire megmutattam neki.
− Azt a – elharapta a szót,hiszen nem nagyon akart káromkodni. - Ez gyönyörű.
− Tegnap festettük és Dave meglepiből ma felrakta a matricákat.
− Tényleg szép – értettek egyet a fiúk,majd visszamentek a nappaliba és segítettek Dave-nek a könyves/játék polcban.
Mi addig néztük őket,nem nagyon tudtunk mit csinálni,végül csináltunk teát és leültünk beszélgetni,közben pedig lestük a munkálkodókat. Mikor mind kiittuk a teát,Lou felkiáltott.
− Kész a szekrény! - mi elismerően megtapsoltuk őket.
− És most jöhet a berakás a szobába – nézem végig rajtuk,ők pedig egy gyilkos pillantást lövelltek felém. - Hé,én csak ma beszeretném fejezni,mert 5 nap múlva jön a baba.
− Na akkor emeljük – szólt Harry – 1,2,3.
Nagy nehezen felemelték a szekrényt és elkezdték bevinni.
− Leszakadok – nyögött az ír manó,és a feje a vörös színt vette fel.
− Nem vagy egyedül – suttogta Louis,de nagy nehezen sikerült bevinniük a szobába.
− Lucy hova rakjuk? - kiáltott ki Dave,mire besiettem.
− Háát,kicsit jobbra – néztem ki egy helyet
− Ide?
− Mehetne balra picit
− Itt?
− Még egy picit balra!
− Jó már?
− Nem,inkább vissza egy kicsit jobbra! - néztem ki a tökéletes helyet,miközben a fiúk ide-oda mászkáltak egy szekrénnyel a kezükben.
− Biztos?
− Igen – elkezdtek a hely felé menni – Ott!
Nagy nehezen lerakták,majd kicsit távolabb mentek. Végül egyetértettek abban,hogy jó. Majd a kiságyat is bevitték,ami könnyebb volt. Lerakták egy-a lányok és általam-kijelölt helyre,majd jött a pelenkázó
− Ezt inkább bent építsük fel,mert nehezebb és a szobában könnyebb ide-oda mozgatni. - ajánlotta Zayn.
− Igen – bólogattak.
Végül a pelenkázó is a helyére került,így főztünk egy ajándék teát a segítőinknek,majd leültünk beszélni.
− Jön a baba,gondolom lesz esküvő is – nézett ránk Dave-el Harry,mire bátorítóan elmosolyodtam.
− Igen Hazz. És szeretnénk titeket meghívni – néztem végig az 1D tagokon.
− Tényleg? - lepődött meg.
− Igen - Bólintott Dave.
Igazából már csak a fiúknak kellett elfogadni az ajánlatot,mert majdnem minden megvolt. Az én tanúm Kyle lett,mert Esmie lesz a baba keresztanyja,a másik legjobb barátomat is kötni szerettem volna,valamihez ami számára és számomra is nagyon fontos. Persze Kyle sikított örömében mikor megtudta,és egy pillanatig sem habozott a válasszal,Dave pedig...Ő azt a személyt választotta akivel nagyon jól kijött az első pillanattól és azóta is mindennapi beszélőviszonyban vannak. Ő pedig Liam,akinek a vőlegényem ma mondta el.
− És Liam – nézett rá Dave – Szeretném,ha te lennél a tanúm.
Először a fiú meglepődött,majd elmosolyodott.
− Dave,szerintem tudod a választ! Nagyon szívesen leszek a tanúd – mondta,majd lepacsizott a vőlegénnyel.
− Na,akkor megvagyunk... - mosolyogtam,majd elgondolkoztam – Holnap még elmegyünk a
lányokkal babaruhákat,játékokat és könyveket venni,Dave pedig elkísér minket.
− Kicsim – nézett rám fájdalmasan,én pedig tudtam mit akar mondani.
− Nem! Jössz velünk,hisz ez nagyon fontos! - álltam ki a tervünk mellett.
− De Luc...
− Mondtam,hogy jössz velünk! Kész,téma lezárva.
− Na látjátok! Ez megy minden nap! - sóhajtott fel,mire a fiúk felnevettek.
− Jaj,te szegény! Borzalmas lehet,hiszen ezért akarsz elvenni – tettettem a sajnálkozó lányt.
− Jaj kicsim – mosolygott,majd kárpótlásul megcsókolt.
− És miről szerettetek volna beszélni? - tért rá a lényegre Kyle.
− Lesz egy turnénk,ahol egyszer jöhetnétek,mint fellépők. Írnánk egy közös dalt,és azt énekelnénk el...Később meg ha minden jól megy,akkor forgathatunk klippet is hozzá.
− Kb. hány nap lenne? - kérdeztem.
− 2,de úgy hogy jönnétek,este fellépés és másnap mehettek is vissza.
− Hány hónap múlva?- jött a kérdés Mil-től.
− 3! Akkor a baba 3 hónapos lesz,1 napot csak kibírnak Dave-el. - sandított rám Niall.
− De csak ha nektek is oké! Ha a baba miatt nem,megértjük! - sietett a nyugtatással Hazza. Dave-re néztem aki rám,szemkontaktussal megbeszéltünk mindent,majd felsóhajtott és gyengéden átölelte a vállam.
− Rendben – mosolyogtam rájuk,a lányok pedig vigyorogva adtak 1-1 puszit mindkettőnknek.
− Szuper! És nagyjából mikor lesz az esküvő? - nézett ránk Zayn.
− Hát,ez egy picit baj...Mert szeretnénk jól érezni magunkat a bulin,és a picivel ezt nem biztos,hogy meglehetne csinálni. Lehet,hogy csak 1 év múlva – válaszoltam.
− 1 év múlva lesz a stadium turné,de mindenképp megoldjuk! - vigyorgott rám Louis.
− Tökély,akkor mit csináljunk,ha megbeszéltünk minden fontos dolgot?
− Mivel még csak 11 óra van,elmehetnénk most vásárolni. - ajánlotta fel Sam.− De csak ruhákat,mert kicsit félek a fiúktól. A végén még tele lesz haj spray-kel hála Zayn-nek,műanyag kajákkal Niall-tól,perverz cuccok Hazzától,répás sapka,kesztyű és egyebek hála Louis-nak,és végül Liam jóvoltából biztos kap egy olyan pólót,ahol egy kanál piros csíkkal át van húzva. - vázoltam fel – Jó ötlet ez?
− Jó,bizony! - bólogattak a fiúk,akik szerint teljesen normális,ha egy babának ilyen cuccai vannak.
− Na jó – adtam be a derekam,ők pedig már a lakásban sem voltak. Felálltunk,és követtük a fiúkat a kocsihoz.
− Beszállás – üvöltötte Louis,mi pedig nagy nehezen beszálltunk a következő sorrendben:
Elől Hazza ölében Niall,hátul Zayn egyik lábán Liam a másikon Sam. Dave ölében Kyle ült,mert ő alacsony volt,így csak-csak kilátott Louis,Esmie pedig a szék mögött,előttem ült lent a földön,én pedig normálisan,nagy hassal egy ülést elfoglaltam. Így indultunk vásárolni.